Több külföldön bejegyzett webkereskedő cég trükközik azzal, hogy a környező országok alacsonyabb áfáival árusítja itthon a különböző termékeket, emiatt több hagyományos üzlet készül lehúzni a rolót - számol be a Magyar Nemzet. Három hónap alatt 200 kiberbiztonsági incidenst regisztráltak - olvasható a keddi Népszabadságban. Az illetékesek szerint nem a lovak vérvonala, a felkészültségük, állapotuk a döntő, hogy alkalmasak-e a lovas szolgáltatásokra - írja a Magyar Hírlap.

Tombolt a karácsonyi bevásárlási láz az online kereskedőknél is, a legfrissebb becslések szerint a 200 milliárd forintot is meghaladta tavaly az internetes vásárlás, amelynek negyede decemberben bonyolódott le. Egyre égetőbb probléma, hogy a kereskedőknek nem csupán az óriási túlkínálat miatti versenyben kell megállniuk a helyüket, hanem egyre nehezebben tartják a lépést azokkal az internetes boltokkal, amelyek például Szlovákiából bonyolítják le az eladásaikat a magyar piacon.

A látszatra itthon működő webshopok ugyanis jóval a piaci árak alatt kínálják termékeiket, mivel a szomszédos országban a műszaki termékekre csupán 19 százalék forgalmi adót kell felszámolni, szemben az itthoni, 27 százalék áfával. Ennek köszönhetően tömegesen zsebelik be a magyar megrendeléseket. – Az árérzékeny vásárlót félrevezeti a magyar internetcímen, magyar nyelven elérhető weboldal. Azt hiszik, hazai cégtől vásárolnak, miközben az üzemeltető cég adószámából kiderül, hogy külföldi kereskedésről van szó – vázolta a Magyar Nemzetnek a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület elnöke.

A működésének 2013. július 1-jei kezdetét követő első negyedévben 200 incidensbejelentést regisztrált az állami és önkormányzati szervezetek kiberbiztonságáért felelős Kormányzati Eseménykezelő Központ - írta keddi a Népszabadság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szervezetén belül létrehozott központ vezetőjére, Gyebrovszki Tamásra hivatkozva. Az incidensek 15 százaléka érintette az állami rendszereket. Az észlelt kibertámadások között kritikus, azaz a legmagasabb biztonsági besorolású nem volt.

Magas kockázatú is csak két-három, a többi közepes, alacsony vagy minimális veszélyt jelentett csupán az állami és az önkormányzati informatikai rendszerek működésére. A lap emlékeztetett: az Országgyűlés tavaly áprilisban fogadta el Az állami és önkormányzati szervezetek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényt.

Ennek a jogszabálynak a felhatalmazása alapján az állami és önkormányzati szervezetekkel kapcsolatos kiberbiztonsági eseményekkel összefüggő feladatok végrehajtását a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős belügyminiszter hatáskörébe utalta. A törvényben előírt feladatok végrehajtására a Nemzetbiztonsági Szakszolgálaton belül létrehozták a Kormányzati Eseménykezelő Központot.

Várhatóan a szakmai szervezetek és a civil szakemberek véleménye is latba esik azon a holnapi egyeztetésen, amelyen a döntéshozók a Nemzeti lovas program jövőjéről dönthetnek - írja a Magyar Hírlap. A jelenlegi, szeptembertől hatályos szabályozás a lovardák fenntartói szerint számos, jellemzően kisebb családi vállalkozás előtt zárja be a kapukat. A szakemberek szerint nem az állatok vérvonala határozza meg, hogy alkalmasak-e a különféle lovas szolgáltatásokra, hanem a jószágok állapota, felkészültsége és a velük foglalkozó emberek hozzáértése, szorgalma.