A vérnyomás és szövődményei.
Nem kell csóválnia a fejét, amikor orvos 145/95-ös vérnyomást mér, hiszen a megoldás kéznél van: mértékletes sportolás. A szakemberek ajánlása szerint testmozgással megelőzhetők a szív- és érrendszeri megbetegedések. Egy tudományos értekezés arról írt, hogy a kitartást igénylő sportágak (40-60 perces testmozgási formák, amelyek során a teljes teljesítőképesség 40-70 százalékán kell teljesíteni, heti 2-3 alkalommal) körülbelül 8/6 Hgmm-rel csökkentik a vérnyomás mértékét, sőt a változás egyes esetekben a 20/16-os értéket is elérte. Hogy ez mit is jelent? Ha a vérnyomásunk csak 2 Hgmm-rel csökken, a stroke esélye máris 10 százalékkal kisebb!
A magas vérnyomás mellett a szabadidő aktív eltöltése jó hatású a krónikus alacsony vérnyomásban szenvedőknek is. Számukra a kardiomozgások, a szív- és vérkeringési rendszert edző ciklikus mozgásformák ajánlhatók, mint a kocogás-futás, kerékpározás, úszás, stb.
Csontritkulás, mozgásszervi betegségek.
Az egészséges csontozat kifejlődéséhez a kalciumon és a D-vitaminon kívül elsősorban mozgásra van szükség. A csontritkulás megelőzésének leghatékonyabb módszere a kiegyensúlyozott, a legtöbb izmot érintő és a legtöbb csontot terhelő testmozgás. A mozgással (amennyiben nem túlzottan megerőltető, ám rendszeres) elejét lehet venni a gerincbántalmaknak, ízületi problémáknak is.
Gyomor-, bélrendszeri panaszok.
A mozgás serkenti a belek normális összehúzódásait, ezáltal hosszútávú megoldás lehet különböző hasi panaszokra, továbbá kedvezően hat az aranyérre is.
Stressz, fejfájás.
Visszatérő fejfájás esetén a rendszeres sportolás jelentősen csökkentheti a rohamok intenzitását és gyakoriságát. Ugyanakkor nem csak megelőző jelleggel, hanem terapeutikumként, tehát kúrajelleggel is alkalmazható a testi aktivitás jótékony hatása. A stresszes életvitelből adódó akut fejfájások ellen például nagyon hatékonyan léphetünk fel hosszútávfutással.
Cukorbetegség és szövődményei.
A 2-es típusú cukorbetegség elsődleges rizikófaktora az elhízás, amit egyrészt a szükségleten felüli táplálékfelvétel, másrészt a fizikai aktivitás hiánya okoz. A cukorbetegség hosszútávú szövődményei között szerepelnek a különböző szív- és érrendszeri betegségek (koszorúsér betegség, szívinfarktus, stroke, az artériák szűkülete), az idegkárosodás, a vesekárosodás, a szemkárosodás, a különböző bőr- és szájbetegségek (gombásodás), sőt az Alzheimer-kór is.
Hosszú a lista
Endorfin.
A testi jelek mellett az sem elhanyagolható, hogy az agy bizonyos központjaiban, amelyekben az érzések feldolgozása, valamint a fájdalom elnyomása is történik, testi terhelés esetén endorfin termelődik - állítja Haning Boecker münchenikutató. A sportoló ember a hormonok termelődésének következtében boldogabbnak érezheti magát, a betegek esetében pedig a jelenség annyit tesz, hogy a fájdalmat kevésbé érzékelik, illetve jobban el tudják viselni a teljes felépülésükig.
Szexuális élet.
Tény az is, hogy az edzett emberek szexuális élete sokkal kielégítőbb, mint rosszabb kondícióban lévő társaiké. Ezen elsősorban nem az értendő (bár vitathatatlan), hogy ők többször kívánják a szexet vagy gyakrabban élnek át orgazmust - egyes felmérések szerint a rendszeresen sportoló személyek intenzívebben élik meg saját szexuális élményeiket. A rendszeres sportolás a merevedési zavar megelőzésében is kulcsfontosságú.
Alvászavarok.
Éjszakai pihenésünkre hatással van napközbeni tevékenységünk is. A frissítő mozgás, izmaink kellemes elfáradása elősegíti a nyugodt alvást. De vigyázzunk, hogy intenzív sporttevékenységet ne végezzünk közvetlenül lefekvés előtt, mert az felpörgeti szervezetünket, és megnehezíti az elalvást!
Hiperaktivitás.
A hiperaktív gyermekek számára nemcsak az energia "levezetése" miatt fontos a testmozgás. A sport segítségével a mozgáskoordináció is fejlődhet, a közösségi játékokkal és csapatsportokkal pedig a szociális normák követését is lehet tanulni, gyakorolni.
Testmozgás receptre?
Ma még kissé talán megmosolyogtató lenne, ha orvosunk a szokásos gyógyszerek helyett az elvégzendő testgyakorlatokat, számunkra kiszemelt sportágakat írná a receptre. Sven Schneider, a Heidelbergi Egyetem Közegészségügyi Intézetének epidemológusa tekintélyes mennyiségű adatot elemzett ki a témához kapcsolódóan, és megállapította, hogy a nők 60, a férfiak 47 százaléka betartja háziorvosa testmozgásra vonatkozó utasítását, ha a doktor azt írásba (ha úgy tetszik: receptre) adja. - Vizsgálódásaimból az is látszik - mondja Schneider - hogy az orvosok által javasoltakat igenis figyelembe veszik a betegek. Sokkal inkább, mint a hozzájuk legközelebb álló barátaik és ismerőseik tanácsait. Az életmódváltoztatásra vonatkozó felhívás ennek megfelelően akkor lehet a leghangsúlyosabb, ha orvos szájából hangzik el. Ha mindenki végre komolyan venné a szakemberek sportolásra vonatkozó intelmeit, az egészségügyi ellátórendszer is tehermentesítődne, és a legfontosabb: a rendszeres testmozgásnál nincs olcsóbb betegségmegelőzési módszer. Schneider szerint a legtöbb páciens ragaszkodik a passzív megoldáshoz: karosszékben ülve beveszik a felírt gyógyszert és ölbe tett kézzel várják a megváltó gyógyulást. Emellett az is igaz, hogy a doktorok közül is nagyon sokan egyszerűen alábecsülik a betegeikre gyakorolt befolyásukat, egyáltalán nem hisznek abban, hogy tanácsaikat betartják.