A Big Mac index alulértékeltséget mutat, de nem kiugróan nagyot. A jelenség régiós, a dollár pedig nem biztos, hogy számunkra annyira mérvadó, írja az ÁrfolyamTudós.hu.

Márciusban nem döntött újabb rekordot az euró/forint árfolyam, de nem volt ettől túl messze. Most 369,20-ig jutott, miközben a maximum pár fillérrel 370 alatt lehetett tavaly. Ismét látszott viszont, hogy a forint alapvetően gyengülő trendben mozog. A forint sok éve tartó leértékelődéséről persze szinte mindenkinek van véleménye.

Vannak, akik szerint egy magunkfajta feltörekvő országnak muszáj leértékelni a devizáját, hogy versenyképes maradhasson a világpiacon, így iparágak, munkahelyek maradjanak meg. Mások szerint pedig a nyugat-európai vagy észak-amerikai inflációs rátákhoz képest rendszeresen jóval magasabb a hazai pénzromlás, ezért szükségszerű a deviza-leértékelődés.

Csúnyán néz ki a Big Mac indexünk

Megint mások szerint az ország alapvetően rosszul jár a gyenge forinttal, mert így a külföldiek túl olcsón jutnak a magyar termékekhez, szolgáltatásokhoz. (A magyarok meg túl drágán vásárolnak odakint.) Így lényegében “kirabolják” az országot az alacsony devizaárfolyammal. A vitában nem foglalunk állást, de vajon mennyire alulértékelt egyáltalán a forint? Az attól függ, mihez képest.

Mit mond a 900 forintos Big Mac a magyar devizáról?

A The Economist által készített, széles körben használt index lényege, hogy ha egy országban drágább a Big Mac hamburger, mint az USA-ban feljegyzett dollárára az aktuális devizaárfolyammal automatikusan átszámolva, akkor felülértékelt a devizája. Ha pedig olcsóbb, akkor nyilván alulértékelt.

Ezt a különbséget számolják ki százalékban, az eredmény a Big Mac-index, ahol a dollár indexe nulla. Konkrét példával, a Big Mac januárban 900 forint volt Magyarországon, és 5,66 dollár az USA-ban, ami az akkori 297,42 forintos dollárárral 1683,40 forintnak felelt meg. A szendvics tehát itt sokkal olcsóbb, mint a dollárár átszámolva, eszerint alulértékeltek vagyunk. A 900/1683=0,535, ezt kivonva egyből kapjuk az említett –46,5 pontos indexet. A számítás tehát igazán egyszerű.

Mit nekünk a dollár?

De biztos, hogy a forint alulértékelt, vagy esetleg a dollár felülértékelt? Gyanús ugyanis, hogy szinte minden devizát alulértékeltnek mutat az indikátor a dollárhoz képest, pár skandináv fizetőeszköz és a svájci frank kivételével. Még az euró is diszkont árazásúnak tűnik az amerikai pénzhez képest a Big Mac-index alapján (8,8 százalékkal). A feltörekvő országok devizái pedig vastagon két számjegyű mínuszokban vannak. Alighanem tehát maga a dollár eleve túlértékelt e mutató alapján.

Van azonban eurós Big Mac-index is, amely nem a dollárhoz, hanem az európai közös devizához képest viszonyítja az árakat. Nagyon helyesen, hiszen számunkra sokkal fontosabb itt Európában az euróviszonylat, mint a dollár. Ez látható a harmadik ábrán négy közép-kelet-európai régiós ország devizájára. Erről leolvashatjuk, hogy a lengyel zloty értékeltsége rendszerint jóval alacsonyabb volt az utóbbi húsz évben, mint a forinté.

A zloty és a román lej harmatgyenge

Valamint a forint sem mindig volt gödörben, 2008-ra értékeltsége meghaladta a cseh koronáét és a zlotyét is. (Akkor volt, hogy 230 forint környékére is lesüllyedt az euró ára. Dolláralapon még felülértékeltséget is mutatott a forintunk, bár ennek jórészt a dollár akkori gyengülése volt az oka.) Mostanra a forint indexe a zloty-é alá süllyedt, de a román lejé még mindig sokkal lejjebb van. (A román index, lilával, csak 2018-tól szerepel az adatsorban.)

Miután a Big Mac-indexnek hibái is voltak, javították, és már létezik egy továbbfejlesztett, az egy főre jutó GDP-vel igazított (“adjusted”) mutató is. Ez azt a hatást tompítja, hogy a szegény országok devizái mind alulértékeltnek látszanak, pedig lehet, hogy csak az alacsony bérek, csekély vásárlóerő miatt nyomott a hamburgerek ára. Ez az újabb index sem változtatja meg az alapvető sorrendet, de szerényebb alulértékeltséget mutat Európa ezen tájékain, mint az eredeti index. A magyar igazított euróindex –26, a lengyel –13, a cseh –7 pont. Az igazítatlan index –41, –32, illetve –7 körül van a három devizánál.

Olcsó a forint, de nem annyira

Összegezve azt mondhatjuk, hogy a forint minden bizonnyal alulértékelt, de nem katasztrofálisan és nem jobban, mint a lengyel, román (és horvát, szerb, orosz) devizák. Az olyan túlzó állítások, mint hogy “45 százalékkal alulértékelt a forint”, vagy hogy a szakadék aljára csúszott, biztosan nem állják meg a helyüket. De az is biztos, hogy sok honfitársunk erősebb forintot kívánna, amikor Nyugat-Európában áll éhesen a hamburgeres előtt. (Vagy ha Magyarországon eladott ingatlanának árából próbálna odakint fedelet venni a feje fölé.)