Sárberek egyik tömbjének aljában hosszú évek óta működik egy vállalkozás. Az Aladdin Autólámpa Szaküzletet bizonyára nagyon sokan ismerik városunkban. Talán az is feltűnt az üzlet vásárlóinak, hogy a bolt falán érmek, emléklapok sorakoznak. Noszik Jánossal, az üzlet tulajdonosával is biztosan sokszor találkoztak már az üzleten kívül is. Hogy hol? Hát úton-útfélen. Ő ugyanis, mint az érmei is mutatják, hosszútávfutó. Mégpedig nem is akármilyen, hiszen a leghosszabb, az ultramaraton távok leküzdője.

Mikor kezdtél el futni?
- Igazából túrázásnak indult. Éveken keresztül szerettem volna részt venni a Gerecse 50 teljesítmény túrán. Az akkori baráti köröm nem tartozott a sportolni vágyók közé. Még sportközvetítéseket sem néztek, mert féltek, hogy izomlázat kapnak. Tapasztalatlan lévén egyedül nem vágtam neki a hosszú túrának, de 2000-ben Niki lányomat sikerült rábeszélnem hogy elkísérjen. Sajnos az első Gerecse 50 nem sikerült. Belázasodtam, nagyon fájtak a lábaim, így 38 km-nél vége szakadt utunknak. Feleségem vitt haza autóval, mint egy döglött kutyát. Hallgathattam otthon a lányoktól, hogy nyamvadt vagyok meg hasonlókat. A kudarc nem szegte a kedvemet és más teljesítmény túrákkal próbálkoztam. Sikerültek. Megismerkedtem hasonló érdeklődésű emberekkel. Ettől kezdve mindig akadt társ az erdőjáráshoz. Sőt, két lányom Niki és Nóra, valamint a barátaik is csatlakoztak. A kezdeti távolságok egyre nőttek. 2004-ben 16 nap alatt már 700 km-t gyalogoltunk Lengyel Pisti barátommal. A Rockenbauer Pál által forgatott „Másfél millió lépés Magyarországon” című dokumentumfilm útvonalának egy részét jártuk be Hollóházától Tatabányáig. A túrákon rájöttünk, hogy dombnak lefele jobban esik kocogni, mint gyalogolni. Egyre többet futottunk és már nemcsak lefelé. Javult a kondíciónk. Mikor cipővásárlásra került a sor, már terepfutó cipőt vettünk túracipő helyett. A túrákat könnyű futó ruházatban, futva teljesítettük. Innen már csak egy ugrás volt a helyi és a környező városok futóklubjai által rendezett versenyeken részt venni. Egyre több barátom és ismerősöm lett. A távok is egyre nőttek: negyvenre–ötvenre-száz kilométerre.

Versenyezni kezdtél. Melyek voltak a kihívások?
- 2007-ben két verseny is felkeltette az érdeklődésemet. Az egyik az Ultrabalaton. Körbefutni a magyar tengert. Megkérdeztem Pista barátomtól:
- Futunk nyáron egy tó kört?
- Persze. Melyik tavat?
- Hát, a Balatont - válaszoltam.
- Jó, fussunk. - egyezett bele. Két nap múlva Pistámnak leesett a tantusz és megjelent nálam izgatottan.
- Te normális vagy? Az több mint 200 km!
- 212 km - pontosítottam. És persze mentünk, majd következő évben és azután is. Évről évre javult a teljesítményem, egyre jobb időket értem el. Az idei versenyen 24 óra 54 perc 15 másodperc alatt teljesítettem az Ultrabalatont, ahol 16. lettem a közel 170 nevező közül.

Melyik a másik verseny, amelyik felkeltette az érdeklődésedet?
- A Balaton kerülés az előszobája egy ennél is hosszabb és nehezebb versenynek. A neve: Spartathlon. Ez olyan, mint a motorversenyzőknél a király kategória. A csúcs! Erre az ember éveken keresztül készül. Itt már a futás talán nem is sport, hanem életforma. Amatőr szinten úgy készülünk, mint a profik az olimpiára. Nekem ez az olimpiám. Ez egy 246 kilométeres ultramaratoni futóverseny Görögországban, Athén és Spárta között. Az 1983 óta évente rendezett verseny szeptember utolsó péntekén rajtol és a futók az Akropolisz lábától Leonidász király Spárta főterén álló szobráig futnak. A versenyzőknek a célban meg kell érinteniük Leonidász király szobrának lábát. Ebben az évben én is azok között szeretnék lenni, akik megérinthetik a legendás szoboralak lábát.

Egyszerre, egyhuzamban 246 km-t fogsz futni???
- Igen, ez folyamatos futás, alvás nélkül, a célba 36 órán belül meg kell érkezni, ez a szintidő.

Idézet a Wikipédiából: „A Spartathlon egy Pheidippidész nevű athéni futár Hérodotosz által dokumentált futását reprodukálja, és történészek szerint ez a futás képzi a modern maratoni mitológia alapját. A verseny az egyik legkeményebb ultramaratoni futás a világon. A szigorú szintidők, a kemény emelkedők és a gyakran szélsőségesen meleg időjárási körülmények miatt ultramaratonista körökben úgy tartják, hogy a Spartathlon az egyik legkeményebb, ha nem maga „a” legkeményebb futóverseny a világon. A futók Athén belvárosából a tengerpart felé futnak, és Elefszina, Megara és Kineta érintése után, 78,5 kilométernél érik el a Korinthoszi-csatornát. A csatorna után a Peloponnészosz-félszigeten az ókori Korinthosz, Nemea és Lürkeia után, 159 kilométernél érik el a közel 1200 méter magas Parthenio-hegyet, ahol Pheidippidész a monda szerint találkozott Pan istennel. A hegyet követően Nesztani és Tegea érintése után érik el Spártát a futók. A cél Spárta pálmafákkal övezett főterén, Leonidász király szobránál van és a verseny a Leonidász lábának megérintésével ér véget. A verseny során a futóknak 75 ellenőrző ponton kell áthaladniuk, és minden pontot egy előre meghatározott szintidőn belül kell elhagyniuk. Aki szintidőn túl érkezik, bármelyik ponton kizárhatják. A verseny tisztaságát védve a szervezők nem osztanak pénzdíjakat, és az összes célba érkező azonos díjazásban részesül, azaz nyer egy olajág-koszorút, melyet spártai elöljárók helyeznek a fejére, és egy érmet. Továbbá minden célba érkezőt spártai lányok kínálnak az Evrotasz folyó vizével.
Az a futó nevezhet, aki az alábbi négy feltétel legalább egyikét teljesítette a verseny évében, vagy az azt megelőző két évben:
1. Teljesített egy 100 kilométeres versenyt 10:30-nál jobb idővel.
2. Korábbi Spartathlonon szintidőn belül eljutott Nesztaniig (172 km).
3. Korábban sikeresen teljesített egy Spartathlont.
4. Teljesített bármilyen 200 kilométeres, vagy annál hosszabb versenyt időeredménytől függetlenül.”

Nagyon komolyak a nevezés feltételei. Hogyan készülsz a versenyre?
- Engem február óta, Füsti Edina lát el szakmai jó tanácsokkal az edzéseket illetően. Ő kétszeres olimpikon gyalogló (Athén, Peking). Irányításával 2010. október 30-tól már több mint 4500 km-t futottam. Az edzésterveim szerint átlag heti 100 km-t futok. Több teljesítménytúrán, futóversenyen részt vettem. Idén két versenyen futottam 100 km-t és egyszer az Ultrabalatonon 212 km-t.

Mikor utazol Görögországba és mikor rajtol a verseny?
- Szeptember 28-án délután megy a repülőgépem, a verseny pedig szeptember 30-án, magyar idő szerint reggel 6-kor kezdődik.

Ki fog elkísérni?
- Senki, egyedül utazom. Rendkívül magasak a költségek. A verseny nevezési díja idén jelentősen megemelkedett, 250 euróról 400 euróra. Egy versenyző teljes ellátása összesen 750 euróba kerül a szervezőknek. A különbözetet a görög szponzorok fizetik. Én ezúton is köszönöm Schmidt Csaba polgármester úr részéről átadott, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatását, amely 100.000 Ft és Salló Győző úr, Sárberek önkormányzati képviselője 33.500 Ft támogatását.

Hány magyar induló lesz?
- A versenyre Tatabányáról ketten megyünk Lengyel István barátommal. Neki a munkahelyével sikerült szponzori szerződést kötnie. Magyarok összesen 14-en megyünk. A versenyre minden esztendőben összesen 350 versenyző nevezhet. Idén a világ minden tájáról, 37 országból jönnek futók.

Tudunk nektek Tatabányáról szurkolni?
- Aki szeretne szurkolni – amit előre is nagyon köszönök minden magyar versenyző nevében - az a Spartathlon hivatalos oldalán folyamatosan figyelemmel kísérheti a versenyt. Még gyakrabban frissülnek majd az információk az Index fórumoldalán, ahol a családtagok, ismerősök, barátok folyamatosan informálják az olvasókat a magyarokról.
Akit további részletek is érdekelnek, ajánlom Korányi Balázs 2005-ös futásának beszámolóját. Ő 2005-ben és 2008-ban is teljesítette a Spartathlont.

V.A.
A fotón a két tatabányai spartathlonista: Lengyel István és Noszik János.
Hajrá fiúk!