„Miközben a világ vezető pénzügyi döntéshozói egyértelműen elítélik a fizetőeszköz mesterséges gyengítését, mégis egyre több ország alkalmazza azt. A következő hónapokban ezért a szokásosnál mozgalmasabb devizapiacra számíthatunk, a kockázatok megosztása miatt ezért érdemes lehet többféle devizaeszközt, ezen belül is leginkább euró eszközt alkalmazni” – mondta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Míg néhány éve főként a feltörekvő országok – élükön Kínával – alkalmazták a nemzeti valuta mesterséges gyengítését a külkereskedelem élénkítése céljából, ma már egyre több fejlett ország is ehhez az eszközhöz nyúl. Ezen az a tény sem változtat, hogy a fizetőeszköz gyengítését célzó intézkedéseket. „Jelenleg a tőkepiacokon nincsenek olyan negatív várakozások, amelyektől különösen tartanak a befektetők. A kibontakozó fellendülés azonban még törékeny, ezért az egyes országok igyekeznek mindent megtenni növekedésük élénkítése érdekében. Jó példa erre Japán, ahol agresszív monetáris élénkítés,devizapiaci beavatkozásról szóló nyilatkozatok és növekvő kormányzati befolyás jellemzi a monetáris politikát. Ennek hatásaként a jen az euróval szemben 8,5 százalékkal, a dollárral szemben pedig 7,4 százalékkal csökkent csak idén” – mondta Horváth István.

A fizetőeszköz mesterséges gyengítése azonban ingoványos talajnak bizonyulhat, hiszen kiszámíthatatlan, milyen következményekkel járhat, ha ezt a gyakorlatot az országok sorra követni kezdik. „A leértékelési versenyt azonban nem lehet megnyerni. Tény, hogy a gyenge deviza élénkítően hat az exportra, ugyanakkor a pénzkínálat növelése felpörgetheti az inflációt. Emellett minél jobban sikerül egy adott országnak a leértékelés, annál többen szállnak be a versenybe, csökkentve ezzel az eredmény hatékonyságát. Ezt támasztja alá, hogy a rövidesen érkező új angol jegybankelnök hírére már több mint 6 százalékkal gyengült a font az éve eleje óta, és a csehek is megtették az első lépéseket a korona gyengítése felé” – magyarázta a befektetési szakember.

„A monetáris politika jelenlegi irányát tekintve a következő hónapokban a szokásosnál kiszámíthatatlanabb devizapiacra számíthatunk, ezért érdemes lehet egyszerre többfajta devizaeszközt alkalmazni. Mivel a nyilatkozatok alapján az eurózóna egyértelműen nem szimpatizál a mesterséges gyengítés eszközével, a
deviza befektetéseken belül leginkább az euró eszközöket ajánljuk” – javasolta Horváth István.

Az elmúlt hónapokban nálunk is jól megfigyelhető volt, hogy a gazdaságpolitika a korábbi évekre jellemző átlagos árfolyamhoz képest gyengébb szintet támogat. Míg 2005-2008 között a 267-es, majd a válságot követően a 281-es átlag EUR/HUF árfolyam volt jellemző,addig az elmúlt hónapokban már a 290 fölötti árfolyamsáv volt jellemző. Az elmúlt hetekben pedig már a 300 fölötti euró árfolyam lehetősége is egyre több alkalommal felmerült. „Magyarországot tekintve a gazdaság szempontjából húzóerőt jelentő külkereskedelemnek kedvező a gyengébb árfolyamszint.Figyelembe kell venni a hazai sajátosságokat is, hiszen a forint gyengítése növeli a devizaadósságunkat, és a devizahitelek miatt a háztartások egy jelentős részére is további terheket ró” – emelte ki Horváth István.