Bár nap mint nap használjuk a különböző technológiai eszközöket az okos telefonoktól elkezdve a tableteken át a LED világításig, arról már kevesebbet tudunk, hogy ezek megalkotásának hátterében milyen kutatói munka áll. A grafénben, a világító diódákban és a nanoarchitektúrákban rejlő lehetőségekről Bársony Istvánt, a mikro-és nanotechnológia szakértőjét kérdeztük a Rádió Orienten.

A funkcionális anyagtudomány – központban az érzékelés

Az MTA MFA funkcionális anyagtudományi kutatással foglalkozik, amelynek során nem a statikai vagy terhelhetőségi tulajdonságot vizsgálják, hanem azok speciális elektromos, optikai és mágneses felhasználását – mondta Bársony István, az MTA Műszaki, Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója, aki idén kapott Széchenyi-díjat.

Mindennek középpontjában az érzékelés áll, amelynek révén a kapott információk feldolgozásra kerülnek, s az így szerzett tapasztalatok révén születnek meg a döntések, amelyek általában valamilyen mozgással vannak összeköttetésben. „Annak a folyamatnak a körforgását, amit jelfeldolgozásnak, érzékelésnek és beavatkozásnak nevezünk, hívjuk szabályozási folyamatnak. A kutatóintézetünk elsősorban ennek első és harmadik tagjával foglalkozik. Igaz, hogy a jelfeldolgozás a számítógépek feladata, de ehhez számukra feldolgozható jelet kell biztosítani annak érdekében, hogy az így modellezett jelekkel összehasonlítva a mért jellemzőt egy-egy termelési folyamatban a megfelelő beavatkozással élhessünk”- ismertette a folyamat részleteit Bársony István.

Milyen lehetőségeket rejt magában a grafén?

Az Európai Bizottság által kezdeményezett, a feltörekvő jövőbeni technológiák fejlesztésére irányuló egyik zászlóshajó programnak, a Graphen Flagshipnek is tagja az MTA nanoszerkezetet kutató csoportja. A projekt célja, hogy a grafén a kutatólaboratóriumokból mihamarabb átkerüljön a mindennapokba. Mint azt a mérnök elmondta, a grafén egy viszonylag új anyag, amely forradalmasíthatja bizonyos iparágak területét. „Elektromos vezetési tulajdonságai olyan speciálisak, hogyha például ezt az egy atom vastagságú réteget transzparens elektródaként beágyazzuk a TV képernyőjébe, akkor az átlátszóságot, a színáteresztő képességet meg tudjuk növelni” – mondta el példaként a villamosmérnök.

A látást is javíthatja a LED

Szintén forradalmi újdonság a LED, amely bár már a háztartások legtöbbjébe beszivárgott, Bársony István elmondása szerint most állunk annak a forradalomnak a küszöbén, amely a teljes világítástechnikát le fogja cserélni a LED, más néven a világító diódák segítségével. „A nap fényét tárolva, azt este kis fogyasztással felhasználva lehetővé válik az energiaspórolás, például a közvilágítások esetén. Egy-két éven belül ezek rohamosan el fognak terjedni Magyarországon” – véli a szakember. Kiemelte: mindezzel nemcsak csökkenni fognak a háztartások költségei, de sokkal nagyobb fényerőt lehetővé téve nemcsak kényelmesebbé teszik életünket, de szemünk megóvásával még az egészségünkre is jótékony hatással lesznek.

Szintén forradalmi újdonságnak számítanak az úgynevezett fotonikus nanoarchitektúrák, amelyek segítségével nemcsak hatékonyabb napelemek és világítás hozható létre, de amivel a lakóterek levegőminőségét is monitorizálják – zárta szavait a villamosmérnök.