Az, hogy tudom kezelni az autót, még nem jelenti azt, hogy vezetni is tudok. Igaza volt.

Van az a darab papír, amit januártól már rutinvizsga nélkül osztogatnak az újoncoknak. Akik miután megtanultak "vezetni", kapnak apucitól egy - jobb esetben - néhány éves, használt romot, megvesznek hitelre egy három-négymilliós kisautót, vagy szimplán elkezdik terelgetni a családi verdát. Nem kell hozzá sok hónap, hogy az illető úgy érezze, megtanult vezetni, a kellő rutint is megszerezte már a reggeli fuvarokkal az otthon és az iskola között, és ő legyen a sárga lámpán is átcsusszanó császár az utakon.

Sajnos hazánkban nem kötelező a vezetéstechnikai tréningen való részvétel a jogosítványt megszerzők számára. Persze fennáll a lehetősége, hogy a jogosítvány megszerzését követő hetekben a sofőr valamikor ellátogat egy vezetéstechnikai tréningre, hogy tovább csiszolja a gyémántot, de sajnos erre elenyésző a példa. Timkó Attila, a Magyar Autóklub vezetéstechnikai oktatója szerint főképpen azért, mert az emberek többsége úgy hiszi, hogy a jogosítvánnyal együtt tudást is kapott, és nem látja reális esélyét annak, hogy bármikor szüksége lenne arra, hogy keresztbe tudjon csapni kézifékkel egy száguldó autót anélkül, hogy meghaljon vagy összetörné azt.

A cikket tovább olvashatja az Autolabor.hu oldalon.