Sauli Niinistö magyar újságírók, köztük az MTI különtudósítója előtt Helsinkiben hangsúlyozta: kíváncsi arra, hogy a magyar vezetők - köztük Áder János államfő, Kövér László parlamenti elnök és Martonyi János külügyminiszter - miként értékelik országuk helyzetét és a magyarországi demokráciával kapcsolatos, elsősorban Brüsszellel folytatott vitákat.

Finnország elnöke a londoni paralimpiai játékokról érkezik kedden magyarországi munkalátogatásra, ennek keretében előbb Budapesten tárgyal, majd szerdától Siófokon részt vesz a Finnugor Népek VI. Világkongresszusán. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Áder Jánossal tartandó kétoldalú találkozóján milyen témákat szeretne felvetni, kijelentette: nyilvánvalóan szóba kerül Európa helyzete, továbbá a két ország uniós szerepvállalása.
"Természetesen érdekli a magyar belpolitika is" - tette hozzá Sauli Niinistö, utalva arra, hogy a budapesti kormány különböző lépéseiről az utóbbi időben sok vita folyt Brüsszelben. Ennek kapcsán kijelentette: szeretné megtudni, hogy tárgyalópartnerei miként vélekednek ezekről a vitákról.
A finn elnök szerint elsősorban a Magyarországon befektető finn cégektől kell megkérdezni, hogy elégedettek-e a befektetési környezettel. Hangsúlyozta ugyanakkor: információi szerint a finn vállalatok sikeresek Magyarországon. Szavai szerint a finn cégek "becsben tartják azokat a befektetési helyeket, ahol erős a jogrend, és a beruházás biztonságos".
A szerdán kezdődő, négyévente megrendezendő világkongresszus a finnugor népek nyelvének és kultúrájának megőrzésével és fejlesztésével, az őslakos és kisebbségi népek jogaival kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A 2008-as hanti-manszijszki kongresszus résztvevői arra kérték az anyaországi parlamenteket, hogy dolgozzák ki az őshonos népeknek és a nemzeti kisebbségeknek a választott hatalmi szervekben való méltó képviseletét. A kongresszus felszólította a magyar, az orosz, a finn és az észt kormányt, illetve parlamentet, hogy folytassa és fejlessze az együttműködést a finnugor és a szamojéd népek nyelveinek és kultúrájának állami támogatása területén. Az állami szerveket arra kérték még, hogy teremtsék meg a feltételeket a valódi kétnyelvűség kialakulásához.
Sauli Niinistö ennek kapcsán a magyar újságíróknak úgy értékelte: ami a Finnországban élő számik (lappok) helyzetét illeti, a kérdéses területeken történt előrelépés. A konferencián számi küldöttség is részt vesz - tette hozzá.
Az államfő nem válaszolt konkrétan az MTI-nek arra a kérdésére, hogy miként értékeli az oroszországi helyzetet a 2008-as világkongresszus által kiemelt területeken. Niinistö azt hangoztatta, hogy a felhívás az anyaországi kormányoknak szólt, és finn elnökként leginkább a finnországi helyzet érdekli.
A négy évvel ezelőtti hanti-manszijszki kongresszuson konfliktust váltott ki az észt elnök beszéde, mert Toomas Hendrik Ilves egyebek között kijelentette: az észtek és a finnek "a szabadságot és a demokráciát választották 150 évvel ezelőtt, de több finnugor nép még nem választott". A beszédet annak idején élesen bírálta az orosz parlament egyik vezető politikusa, az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség pedig úgy értékelte: a beszéd burkolt felhívás volt Oroszország területi egységének megbontására. Ezzel összefüggésben a finn elnök az MTI-nek úgy fogalmazott: Finnország nem azért vesz részt a mostani kongresszuson, hogy bárkivel összeütközésbe kerüljön.
Helsinki annak idején aktív közreműködője volt azon nyilatkozat kidolgozásának, amelyet az őshonos népek jogairól 2007 szeptemberében fogadott el az ENSZ Közgyűlése. A 2013-14-ben az ENSZ BT-tagságra törekvő Finnország elnöke ennek kapcsán az MTI újságírójának hangsúlyozta: ha Finnország BT-tag lesz, ebben a minőségében is törekedni fog a kisebbségek jogainak bővítésére, beleértve a finnugor népek jogainak erősítését.