A széles közönség elé kívánja tárni az élő szerepjáték és a horror színházba gyúrt műfaját a Grand Guignol horrorszínház. A pincestúdiókra és menekülős játékokra hasonlító kezdeményezés az elvarázsolt kastély életérzés túlfűtött verziója. A Rádió Orient műsorában Preiszner Miklós rendező és Herbszt György látványtervező írta le a májusban induló programsorozat ötletének eredetét és a darab alakulásának folyamatát.

A 19. századi Párizsban működött a Grand Guignol horrorszínház, amely fő célja az emberek felrázása és látványos trükkökkel való elkápráztatása volt. A Rádió Orient műsorában Preiszner Miklós rendező elmondta, Magyarországon csak az 1920-as években született hasonló kezdeményezés. A rémszínház ötlete azonban már akkor megbukott. A vendég elmondta, az ötlet az élő szerepjátékok, a színház és a horror találkozásakor önmagától adta magát. Herbszt György hozzátette, a meglévő kreatív energiákból készítettek szinergiát. „Fő célunk az élő szerepjáték rehabilitálása, modern köntösbe öltöztetése” – emelte ki a látványtervező.

„A személyes tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a szubkulturális műfaj mindenki számára elfogadható és élvezetes lehet” – emelte ki a rendező. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, a projekt célja, hogy szélesebb közönség elé tárja a két elfeledett műfajt. Preiszner hozzátette, a fővárosi társulat produkciójának kulcseleme a közös játék és az interaktivitás.

A mainstream fogékony az ijesztgetésre, az emberek szeretnek félni. A horrorszínház célja, hogy az emberek magasabb színvonalú produkció szintjén ismerkedhessenek meg a horrorral és jobb képet alkossanak a félelmeikről. „Kikalapáljuk a horrort a lejáratott műfajból” – emelte ki. Herbszt hozzátette, ugyan élnek a horror zsáner állandó toposzaival, azonban emellett hús-vér szereplőket és valódi történetet is bemutatnak.

A közigazgatási rádió vendégei a darab háttértörténetének pár részletébe is beavatták a hallgatókat. A rendező elmondta, a lényeg, hogy a néző szűzen érkezik a darabra, ő maga tárja fel saját félelmeit. „A sztori a gonosz működésével foglalkozik, az első történetben egy eltűnt lányt kell megkeresni Budapest különböző helyszínein. A lényeg az, hogy az ember kiléphet a bőréből és egy kicsit nyomozó, szuperember lehet” – magyarázta a vendég. Hozzátette, a darab közösségi élményt nyújt. „A közös kaland után, mely sokszor idegenekkel együtt történik, együtt dolgozzuk fel az élményt. Az elfojtott feszültség és a félelem felszínre hozása pozitív és felszabadító érzés” – emelte ki.

A pincestúdiókra és menekülős játékokra hasonlító kezdeményezés az elvarázsolt kastély életérzés túlfűtött verziója. „A közönség azonban hús vér emberekkel fog találkozni, itt történet és beszélgetések is lesznek. Ennek ellenére nem puhítjuk a hard core pornót, hanem a hard core szervesen beépül egy valódi történetbe” – írta le a rendező. Herbszt hozzátette, az improvizáció is szerves eleme a produkciónak. A nézők részlegesen befolyásolhatják a darab menetét, a színész pedig alkalmazkodik a kialakult helyzethez. Éppen ezért a színészek között profi szerepjátékosok és valódi színészek egyaránt vannak. „Nyitott kreatív közösség vagyunk, amibe bele lehet kapcsolódni” – hangsúlyozta.

A május végén induló darab színpadi eszköztára látványos elemekkel dolgozik. Herbszt György kiemelte, az interaktivitás, a digitális világ és a hagyományos színpadi merevtestek egyaránt szerves részei a produkciónak.