Csupán két cafetéria-elem, a bölcsődei támogatás és a sportrendezvény-belépő, illetve az annak vásárlására szolgáló utalvány adható ez évtől adómentesen és korlátlanul. A két béren kívüli juttatás közül azonban az előbbit gyakorlatilag lehetetlen igénybe venni, az utóbbi viszont jó szolgálatot tehet a kongó stadionok megtöltésében.

Az öngondoskodás felől a fogyasztás felé terelnek az új cafetéria szabályok, a megtakarított összegek visszaesésével számolhatnak a nyugdíj- és egészségpénztárak is. A munkavállalók zömének most kell eldöntenie, hogy a korábbi béren kívüli juttatások közül melyeket tartja meg – az adózási rendszer átalakításának épp az öngondoskodás eshet áldozatul.

A január elsején hatályba lépett módosítások szerint a béren kívüli juttatások esetében 200 ezer forintos keretig ugyan nem változnak az adóterhek, de 200 ezer és 450 ezer forint között csak a SZÉP-kártya esetében él a 35,7 százalékos teher, a fölött már 51,17 százalékkal adózik a cafetéria.

Havi 16–17 ezer forintos keret viszont egy bérlettel és egy étkezési utalvánnyal kimeríthető, vagyis ha valaki ragaszkodik az eddig legnépszerűbb juttatásokhoz (az Erzsébet-utalvány után rögtön az utazási támogatás a második legkedveltebb forma), akkor már ezen felül csak a SZÉP-kártyát választhatja. Ez különösen kedvezőtlenül hathat az egészségpénztári támogatásokra, amelyek mértéke számítások szerint akár a munkáltatói befizetések 30 százalékkal, 20 milliárddal is csökkenhet.

Természetesen a munkáltató kiegészítheti adómentesen adható béren kívüli juttatásokkal is a cafeteriát. Ide összesen öt cafetéria-elem tartozik.

A lakáscélú támogatás, a kultúra-utalvány, a kockázati és az élethosszig tartó életbiztosítás, a bölcsődei szolgáltatás, a sportbelépő vagy -utalvány adható adómentesen a munkavállalónak. Igaz: a kultúra-utalvány esetében erős korlátozás, hogy csak évi 50 ezer forintig adható, míg az élethosszig tartó biztosítás támogatásánál számolni kell azzal, hogy a pénz csak nyugdíjba-vonulás után használható fel. Koráltozás nélkül csak a bölcsődére és a sportbelépőre adhat adómentes béren kívüli juttatást a munkáltató.

A két cafetéria-elem között egy óriási különbség van: a bölcsődei támogatás pusztán elvi lehetőség – mondta a Világgazdaságnak Crespo Zsuzsanna cafetéria-szakértő, a DRC Cafeteria ügyvezető igazgatója: nem lehet igénybe venni.
A bölcsődék ugyanis a szolgáltatást igénybe vevőnek, vagyis a szülőnek állíthatnak csak ki számlát. A munkáltatónak viszont olyan bölcsődei számlára volna szüksége, ami az ő nevére szól, hiszen azt a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként, ráfordításként kellene elszámolnia.A gyakorlatban tehát egyetlen cafetéria-elem, a sportbelépő vagy -utalvány adható korlátlan összegben, adómentesen a dolgozóknak - írja a lap, ahonnan további részleteket is megtudhat.