Három esztendeje teremtette meg a környei Idősek Klubja a nyárköszöntő program hagyományát, amely évről-évre egyre több vendéget csábít, hiszen ilyenkor nemcsak a helybeli, hanem a kistérségi társuláshoz tartozó otthonok, klubok tagjait is invitálják a gyönyörű tóparti környezetbe, hogy megszínesítsék a mindennapjaikat, s hogy új ismeretségeket, barátságokat kössenek.
Az eseményt, melyet a járásból érkező hölgyek, urak mellett Kókai Rita Gyermely, Igó István Vértessomló, Marx Ernő Tarján, Nagy György Szomor, Nieszner József Héreg polgármestere is megtisztelt jelenlétével, Halász-Becker Anita szolgálatvezető ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg: minden reggel hordoz magában egy áldást, ami csak arra a napra szól, és nem lehet eltenni egy másik alkalomra, vagy újra felhasználni. Ez a rejtett áldás akár lehet egy régi ismerőssel való találkozás, egy kedves ember mosolya, apró örömök a mindennapokban. Kívánom, hogy ez a mai ünnepség legyen e nap rejtett áldása.
A programot az égiek áldása is kísérte, hiszen míg az előző napokra az évszakhoz képest dideregtető hideg volt jellemző, addig pénteken előbb kissé bátortalanul, majd egyre melegebben sütött a Nap, még ha olykor a felhőkkel is meg kellett küzdenie.
Beke László, a házigazdák polgármestere ki is emelte köszöntőjében, hogy a végre nyáriassá váló idő minden bizonnyal a rendezvényt tisztelte meg, s valamennyi jelenlévő számára azt kívánta, hogy újabb szép emlékekkel gazdagodjanak Környén.
Erről gondoskodtak is műsorukkal a Vackor Óvoda és Bölcsőde nagycsoportosai, a Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néptáncosai, Oroszlányból a Silhouette Balett táncosai, „Bulis Vili”, s egyáltalán nem utolsó sorban a házigazdák, akik ezúttal is finom falatokkal, szívből jövő mosollyal és apró ajándékokkal kedveskedtek a vendégeknek.
Senkit se eresszetek útjára úgy, hogy jobbá és boldogabbá ne tennétek! – idézte Teréz anyát még a program kezdetén Halász-Becker Anita, és a környei Idősek Klubja negyedik nyárköszöntő rendezvényének kora délutáni zárásaként elégedetten summázhatott a kollektíva: mosolygósan, vidáman, és a remények szerint boldogabban eresztették útjukra a járás településeiről érkező hölgyeket, urakat.