„Van egy cégem, de a munkában nem veszek részt, csak irányítok” hallhatjuk gyakran, hiszen az elmúlt években általános gyakorlattá vált, hogy a gazdasági társaságok vezető tisztségviselő tagjai az ügyvezetői feladatokat megbízás keretében, díjazás nélkül látták el, így e tevekénységükkel összefüggésben nem minősültek biztosítottnak.
Természetesen egy alkalmazottként dolgozó számára elképzelhetetlen, hogy a napi munka elvégzése ellenére nem fizetnek neki jövedelmet és nincs olyan jogviszonya, ami alapján többek között egészségügyi szolgáltatást, táppénzt, baleseti ellátást, gyed-et, nyugdíjat kapna.
A jogszabályok azonban lehetővé tették, hogy a ténylegesen és személyesen nem közreműködő vezető tisztségviselőkre tekintettel a társaságoknak nem keletkezett járulékfizetési kötelezettsége, így a cégeknek csökkent a költségvetési kapcsolata, a magánszemély ügyvezetők biztosítás hiányában „potyautasként” vettek részt a társadalombiztosítás rendszerében, esetleg egészségügyi szolgáltatási járulékot fizettek saját maguk után, hogy legalább az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak legyenek.
Emiatt az „államkassza” is jelentős járulékbevételtől esett el, hiszen legalább a minimálbér alapján a társaságot terhelő és a biztosítottól levont járulékok helyett mindössze a 15 százalékát kitevő egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett a magánszemély.
2012-től a vezető tisztségviselők társadalombiztosításba történő bevonása érdekében új szabályokat vezettek be. Ettől az évtől már nemcsak a gazdasági társaságok tevékenységében személyesen közreműködő tagok minősülnek társas vállalkozónak, hanem a betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság azon természetes személy tagja is, aki a vezető tisztséget nem munkaviszonyban látja el, hanem megbízásos jogviszonyban. A 2012-től bevezetett szabályok alapján a tevékenységben nem közreműködő, csak irányító, szervező feladatokat ellátó, díjazásban nem részesülő vezető tisztségviselők is biztosítottak lesznek, utánuk is keletkezik a társaságoknak legalább a minimálbér alapján adó- és járulékkötelezettsége.
A jogszabály módosítás jelentősége a társadalombiztosításban való résztvevők létszámának növelésén keresztül a költségvetési bevételek emelkedésében rejlik, mindemellett a NAV-nak lehetőséget ad a nem legálisan működő vállalkozások kiszűrése, hiszen az ellenőrzési szakterület eddigi tapasztalata alapján ezek a cégek nem figyeltek fel a közel másfél éve hatályos szabályozással bekövetkezett változásokra.
Nem érdemes megvásárolni egy adóelkerülési szándékkal eladóvá váló társaságot, nem érdemes névleges ügyvezetővé válni, mert könnyen a NAV látóterébe kerül az éppen megszerzett vállalkozás és az új képviselő. Ha a tag a vezető tisztségviselői tevékenységét nem munkaviszonyban látja el, 2012-től társas vállalkozónak minősül, biztosítási kötelezettsége a társaságnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejöttétől annak megszűnéséig tart. A biztosítási jogviszony létrejöttéről elektronikusan, erre rendszeresített nyomtatványon kell a NAV-nak adatot közölni, a biztosítási jogviszony fennállásának idején pedig havonta kell adó - és járulék bevallási és befizetési kötelezettséget teljesíteni.

Felhívja magára a figyelmet az a vállalkozás is, amely biztosított vezető tisztségviselője utánnem nyújt be járulékbevallást, amiért mulasztási bírságra számíthat. Ha az elmulasztott járulékkötelezettség megállapítására adóellenőrzés keretében kerül sor, a jogszabályok jelentős összegű adóbírság és késedelmi pótlék fizetésével is szankcionálják a vállalkozást. Amennyiben nem tesz eleget a társaság a bevallott adók és járulékok megfizetésének, rövid idő alatt nagy összegű hátralékot halmoz fel, az önkéntes befizetés helyett végrehajtás útján kerül a kötelezettsége a költségvetésbe.