Elég egy pár hónapos csúszás a számlával, vagy az aktuális törlesztő részlet befizetésével - és adósságunk követeléskezelő cégekhez kerül, amik az eredmény érdekében gyakran túllépnek a tisztes eljárás keretein is. Hogy mik egy adós kötelezettségei, meddig mehet el a behajtó, milyen túlkapásokra érdemes figyelni – a legfontosabb tudnivalókat Balogh Gyöngyi, az adatvédelmi hatóság osztályvezetője ismertette a Rádió Orient műsorában.

Tartozásbehajtás, adósságbehajtás, faktorálás, work-out – mind ugyanazt a fogalmat jelentik, melyet a szakma összefoglalóan követeléskezelésnek nevez. “Mindazon esetek idetartoznak, amikor valakinek tartozása keletkezik, és ez átkerül egy speciálisan erre szakosodott behajtó céghez. Sokféle eset lehet ez, nem csak a nagy hitelekre kell gondolni, egészen kis összegek meg nem fizetése esetén is behajtás alá elkerülhet a jogügylet” – magyarázza Balogh Gyöngyi, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) osztályvezetője.

Követeléskezelőhöz kerülhet a tartozás adatváltozás be nem jelentése miatt vagy az adósság alól való kibújási szándék miatt is – Magyarországon úgy tűnik, jelent akkora problémát ez a terület, hogy a NAIH éves tervében tavaly óta kiemelt vizsgálati területként kapjon helyet. Azért is lehet fontos az adatkezelési szempontok számonkérése, mert a sokszor túlkapásokkal dolgozó behajtó cégek tevékenységét külön szakosodott törvény nem határozza meg, csak a vonatkozó - ám nem mindig egyértelmű – polgári adatvédelmi és fogyasztóvédelmi szabályok.

“Sokféle eset van, két alapvető típust említenék: az egyik, amikor a követeléskezelők megbízás alapján végzik a tevékenységüket, megbízási szerződést kötnek az adott céggel. A másik típus az engedményezés, amelyet a Ptk. tesz lehetővé” – mondja a szakértő. Az adatkezelések során a cégek az azonosításhoz szükséges, valamint a tartozással kapcsolatos egyéb részletes adatokat jogszerűen tarthatják nyilván, azonban az adatkezelés során többféle adatvédelmi szempontot figyelembe kell venniük. “Minden esetben, amikor egy követeléskezelő céget vizsgálunk, helyszíni vizsgálatot is tartunk, áttekintjük az adott cégnek az elektronikus nyilvántartását, a papír alapú nyilvántartást, a szoftver működését, szakértőt veszünk igénybe, iratmásolatokat készítünk” – részletezi az osztályvezető.

A NAIH célja egy egységes, jól átlátható szempontrendszer kidolgozása, iránymutatás, az esetleges túlkapások megakadályozása. A legtöbb állampolgári panasz az úgynevezett harmadik személyektől érkezik a hivatalhoz, akiket azért keres meg a behajtó cég, hogy kapcsolatba tudjon kerülni az adóssal. A hivatal álláspontja szerint a szomszédok, rokonok bevonása az adós ügyébe nem jogszerű.

Általános probléma a követeléskezelő cégeknél az elégtelen tájékoztatás. “Amikor már egészségügyi adatokat kezdenek nyilvántartani, azt hogy beteg, mikor lesz újra fizetőképes, meddig tart a kórházi tartózkodás - erre már nem jogosultak, ez olyan adatkör, amelyet nem tarthatnak nyilván” – magyarázza a szakértő.

A hatóság az eljárásai során igyekszik az Infótörvényben is megfogalmazott tisztességesség elvét tartalommal megtölteni, merthogy ilyenkor az a cél, hogy ne csak a törvényi szabályoknak a mechanikus teljesítéséről legyen szó, hanem az adott adatalany ne váljon kiszolgáltatottá, az alanya legyen, ne pedig a tárgya az adatkezelésnek” – érvel Balogh Gyöngyi. Ez az elv is az adóst védi a behajtó cégekkel szemben.