Az ellenőrzés során az adózó legtöbb esetben maga dönthet, hogy személyesen vagy képviselő igénybevételével jár-e el. Az adóhivatalnak a képviseleti jogosultságot az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell, mivel illetéktelen személy az adótitokhoz nem férhet hozzá. A képviselet az eljárási cselekményekben azért fontos, hogy az adózó jogai maradéktalanul érvényesülhessenek.
A törvényes képviselet jogszabályi rendelkezésen, jogszabályon alapuló hatósági rendelkezésen vagy jogszabály felhatalmazása alapján hozott szervezeti szabályzaton alapulhat. Meghatalmazás esetén az adózó más személy útján vesz részt az eljárásban. A kirendelt ügygondnok képviseleti joga kirendelő határozaton alapul.
A képviselő elvégzi mindazon eljárási cselekményeket, amelyeket az adózó végezne (pl. bizonyítékot terjeszthet elő), részt vehet az eljárási cselekményeken (pl. tárgyalás, szemle), melyeken az adózó jogosult vagy köteles megjelenni. Amikor az adott eljárási cselekményekben a törvény megköveteli a személyes eljárást az adózó helyett képviselő nem járhat el (pl. idézés esetén, ha személyes meghallgatására van szükség).

Magánszemélyt törvényes képviselő, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra, vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy, valamint ­– egyéni vállalkozó esetében – a leírtakon túlmenően a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott képviselheti. Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletét a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, az adózóval munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja láthatja el.
A törvényes képviselőnek e minőségét a hatóság előtt igazolnia kell.

A meghatalmazásban a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat a képviseletére az adott ügy egészére vagy az egyes eljárási cselekményekre (pl. csak az ellenőrzésre, esetlegesen az azt követő hatósági eljárási szakra is).
Egyes eljárási cselekményeknél (pl. az Art. 48. §-a, vagy a Ket. 51. §-a szerinti azon nyilatkozattétel, tanúvallomás, ahol az adózó személyes meghallgatása szükséges) meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.

Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, de lehet jegyzőkönyvbe is mondani. Az állandó meghatalmazás akkor érvényes, ha a bejelentés rendszeresített formanyomtatványon történt, és ehhez az állandó meghatalmazás eredeti példányát csatolták.

A meghatalmazásból ki kell tűnnie a képviselő, képviselt személyének, a megteendő jognyilatkozat tárgyának, annak, hogy a képviselet jog melyik ügyre vagy – ha korlátozott a meghatalmazás – az adott ügyön belül melyik eljárási cselekmény(ek)re terjed ki. Az állandó meghatalmazásban meg kell jelölni az(oka)t az ügycsoporto(ka)t, kötelezettsége(ke)t, melyekben a meghatalmazott állandó jelleggel eljár.
Ügyvédi képviselet esetén meghatározott alakhoz kötött ügyvédi meghatalmazás csatolása szükséges.