Szent András apostol, az első században élő keleti egyház védőszentje. A legenda szerint átlósan ácsolt kereszten végezték ki. Innen az "András kereszt" elnevezés.
Az év jeles napjai közül a szentek ünnepei körébe tartozó november 30-i András-nap a télkezdő férfi névnap. Ehhez több népszokás, helyenként még ma is élő hagyomány fűződik. AzAndrás-esti szerelmi jóslásokma már csak játék, tréfa formájában fordulnak elő.
András napkor alányok kitették cipőjüket az ágy végéhezszemben egymással, és azt kilencszer átlépték, miközben ezt mondták: Én cipőm léplek, Szent András kérlek, Én Istenem, mondd meg nékem, Ki lesz az én férjem."
András naphoz rengeteg praktika fűződik. Pl. Ha egy leánynak sikerült ellopni egyférfi gatyáját, azt apárnája alátéve, éjszaka megálmodta, ki lesz a férje. A hatás fokozását itt még böjtöléssel igyekeztek elérni.
András estéjén éjfélkor a lányok kimentek az udvarra a disznóólhoz, annak oldalát vagy ajtaját megrugdosták, s közben figyelték, hányat röffena disznó, mert ahányat röffen, annyi év múlva megy férjhez a lány.
Anno a palóc lányokalmát dugtak az eresz alá, amit kizárólag Borbála napján fordítottak a másik felére, amit magukkal vittek az éjféli misére. Úgy tartották, amelyik férfi útközben megszólítja őket, annak fia vagy rokona lesz a párjuk.
A mai napongyümölcsfaágakat is szokás vízbe állítani, amennyiben Karácsonyig kizöldül, farsangig férjhez fog menni a hajadon.
Ezen a napon a lányoknak érdemes szellemüket és testüket megtisztítani, annak érdekében, hogy álmukban megtudhassák, ki lesz a férjük.
„Ágyam járom, párnám rázom,
Mondd meg András, Ki lesz a párom?"

Lányok szokása volt agombócfőzés. Kilenc fiúnevet papírszeletekre írtak, összehajtogatva, tésztába gyúrva gombóccá formálták. Egyszerre a forrásban lévő vízbe ejtették, s amelyik először jött a felszínre, azt kikapták, megnézték a benne lévő nevet, s olyan nevű lesz a lány jövendőbelije.
Nem kevés ügyességet igénylő András-esti szerelmi jóslás volt azólomöntés. Egy darabka ólmot kanálban tűz fölött megolvasztottak, amikor folyt, kulcs karikáján át hideg vízbe öntötték. Amit a megdermedt ólom ábrázolt, olyan lesz a lány jövendőbelijének a foglalkozása. Ugyanazt a jóslást ugyanannak a személynek ugyanazon az estén nem volt szabad megismételni, majd csak egy év múlva.
AzAndrás-pogácsakészítése szintén párjósló cselekmény volt. Három pogácsát sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, az mutatta meg a jövendőbeli nevét.
A rokonok, közelebbi jó ismerősök az otthonában köszöntik fel az ünnepeltet. Ez így volt régen is, ma is. Régen kisebb csoportokban az ablak alá álltak, s közösen köszöntő dalt mondtak vagy énekeltek. Ilyet:„Már megjöttünk ez helyre, András köszöntésedre, András, légy egészségben, Köszöntünk békességben!"Az
előéneklés dalsorának végét a csoport visszhangszerűen megismételte. Az ilyen csoportos köszöntéstmágyikázásnak, múzsázásnak,muzsákolásnak nevezik. Ez a szokás nem kifejezetten szatmári eredetű, más vidékről a Tiszahátra költözött családok hozták magukkal a századfordulón.
A férfiaknak, így az Andrásnak szóló köszöntőkben, akár férfi, akár gyermek mondta, sok volt a tréfás elem, a hangulatkeltő szándék.

„Valahányat ugrik életében a szarka, / Valahányat billen annak a farka, / Valahány szarkának farktolla tarka, / Oly sokáig tartsa a szerencse marka! / Szívemből kívánom!"

„András napja ma vagyon, / Kotlós tyúk ül a padon, / Ahányat ugrik féllábra, / Annyi áldás szálljon rája! / Nem volna kár felírni a nevét egy tönkre, / Felvinni a Tokaji hegyre, / Onnan lelökni Lökre, / Hogy híre­ neve múljon el örökre! / Isten sokáig éltesse!"

„András napja ma vagyon, / Ugrik a bak a fagyon, / Azért ugrik a fagyon, András nekem pénzt adjon!"
András napot adisznóölés kezdő napjának is tartották. Már elég hidegre fordult ekkorra az idő, a hurka, kolbász, sajt, szalonna kifagyott, így sokáig elállt a kamrában. A disznóölés velejárója volt – a ma már kivesző – disznótor, a rokonoknak, jóbarátoknak rendezett lakoma.
Andrássalbefejeződnek azajosmulatozások, "András zárja a hegedűt". Legfeljebb az András utáni szerdán, "kukaszerdán" lehetett még otthon muzsikálni, de másutt nem. András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent.
András-napi időjóslás:
A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik. Ha libát megtartja a jég, locsogós, vagyis sáros lesz a karácsony.
Egyes helyekenhagymakalendáriumotkészítettek: egy jókora fej vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedték. Kiválasztottak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe egy csipet sót tettek. A lemezeket sorba egy tányérba tették, miközben feljegyezték, melyik milyen hónapot jelöl. Feltették a kemence tetejére. Újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só, az esős lesz, amelyikben nem volt víz, az száraz lesz.
Hasonló célt szolgált agyümölcsfaág virágoztatása.A gyümölcsfa ágát vízbe tették, majd felhelyezték a kemence tetejére, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord. Ha a közepén, akkor január végén várható erős tél, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás.