A Blaháig ért a sor, annyian szerettek volna eljutni a Corvintetőre, ahol pályatársai mellett Pion István tartott könyvbemutatót a Költészet Napján. 'Hatszázan is lehettek, egészen megdöbbentő volt látni ezt az érdeklődést' – mesélte a Rádió Orientnek az Atlasz bírja című verseskötet szerzője. A sikerre persze garancia a slam poetry: Pion első könyvében több slam-szöveg szerepel a klasszikus versek mellett. A kötet kapcsán a költő a társadalom felébresztéséről, a szavak súlyáról és a felnőtté válásról beszélt rádiónk műsorában.

A költészet napján, április 11-én mutatta be első verseskötetét Pion István. Az Atlasz bírja című kötet Simon Márton és Sirokai Mátyás versgyűjteményével együtt jelent meg. Az eseményen közel 5-6 száz ember vett részt. „A Libri könyvkiadói csoport egyik vezetője, Sárközi Bence a bemutatón elmondta, csak Mexikóban látott ennyi embert verseskötet bemutatón” – emelte ki Pion. A siker az egyre népszerűbb slam poetry műfajnak is betudható, Pion ugyanakkor rámutatott a két műfaj közötti átmenet egyáltalán nem zökkenőmentes. „A slammerek nagy része nem irodalmi műnek szánja szövegeit, én viszont mindkét műfajt szeretem:, a papíron és a csak szóban élő szöveg is értékes számomra. Valahol a kettő között egyensúlyozom, keresem az átmeneteket” – fogalmazott a költő.

A szintézis jegyében, az Atlasz bírja slam szövegeket is tartalmaz, Piont izgalommal tölti el, hogy működik-e vagy sem a két műfaj keveredése - a slam contestekre jellemző versenyt azonban meghagyja a színpadnak, hiszen az írás magányos műfaj. „A vers időt kér arra, hogy átgondolják, majd megfontolt kritikát mondjanak róla. Ez nem kifejezhető számokban, itt nincs értelme a slam poetryben gyakori versenynek” – hangsúlyozta Pion.

A szerző a slam poetry és a költészet mellett újságíróként dolgozik; hétköznapi munkája sokáig hátráltatta költészete kibontakozását, ugyanakkor a talált közéleti-társadalmi témák feltűnnek az Atlasz bírja oldalain is. A versek az elmúlt 25-30 évről szólnak, a jelen kérdései helyett azonban inkább a közelmúlt és a kollektív emlékezet képei kerülnek előtérbe: SZOT-üdülők, Tévémaci, lábszagú diáktáborok, Antall József halála, aminek pillanatára egy korosztály emlékezik kristálytisztán -mert megszakították miatta a Disney vasánapi matinéját.

A kötet közepén helyet kapott egy teljes slam poetry-ciklus is: utóbbi Magyarország felébresztéséről szól, altató és ébresztő versek formájában. Pion szerint magyar társadalom hajlamos a bóbiskolásra, s az alkotónak arra kell vigyáznia, hogy ne aludjon el, és ne is kelljen felébreszteni. 'Altató társadalmi közegben élünk, magyar ugar tényleg létezik. A slam és a költészet jó ébresztőnek, de kevés a valódi változáshoz, ahhoz az embereknek maguknak kell lépéseket tenniük.' -

Pion a címadással kapcsolatban elmondta, olyan metaforára volt szüksége, ami elbírja a szövegeket, és az általuk ébresztett asszociációk súlyát - az Atlasz pedig ilyen. Hozzátette, az egész kötet valóságos és jórészt megélt eseményen alapul, nincsen benne fikció - azzal pedig, hogy vállalja mindezt, maga is Atlasszá válhat egy kicsit.

A kötetben fontos szerepet kap a családi emlékezet is: a Téged tanuljalak című ciklus több oldalas legendáriumban foglalja össze Pion nagyszüleinek és szüleinek történetét,mintegy a könyvbeli Atlasz gerincét alkotva. „Mindez a családi tudat része, s nem is akarom tudni, hogy valóban így volt-e vagy sem. Az évek során bennem is alakultak a történtek, magamhoz hajlítottam őket, akaratlanul is módosítottam rajtuk” – emelte ki. Hozzátette, a csalás hiába része a költészetnek, ebben az esetben nem volt helye a versfolyamban. „Minden adat és élmény megtörtént, még akkor is, ha rosszul idéztem őket. Nem akartam történelemkönyvet csinálni belőle” .

„Az Atlasz bírja 10 éves munka gyümölcse. A kötettel együtt nőttem fel, az írással párhuzamosan bennem is átalakult valami. A kötetben erősödik valami, amely erőt, Atlaszt ad ahhoz, hogy elfelejtsük a gyerekkort és a felelősségteljes felnőtt lét felé tekintsünk” – emelte ki a Pion István. Terveiról szólva elismerte, még nem tudja, hogyan lép tovább. „Szeretnék prózát írni, azonban még nem értem a személyiségfejlődésem végére, még nem tudok igazi, papíron élő karaktereket teremteni” – magyarázta, majd hozzátette, a csak párbeszédet tartalmazó munkák és a gyerekversek is érdeklik.