Újabb, az eddigiektől teljesen eltérő megközelítést használó beadványban támadta meg az egyik hazai pénzintézet az első adósmentő törvényt az Alkotmánybíróságon. A bank álláspontja szerint alkotmánysértő, hogy az árfolyamrésről szóló szerződéses kikötéseket a Kúria és a törvényhozás visszamenőleg semmisnek nyilvánította - írja aMagyar Nemzet.

A nevének elhallgatását kérő bank – az adatok szerint – a múlt héten kereste meg az Alkotmánybíróságot. Kérelme – alkotmányjogi panasza – teljesen újszerű, ilyen műfajú beadvány ugyanis a devizaügyben még nem érkezett az AB-hez. A pénzügyi intézmények a július 26-a óta hatályos első adósmentő csomag alapján csak az általános szerződési feltételekben szabályozott egyoldalú kamatemelések miatt fordulhattak a bírósághoz. Ezt jó néhányan meg is tették, az ilyen perek jelenleg is zajlanak. Sőt némelyik ügyben maga az eljáró bíró kért alkotmánybírósági vizsgálatot. Az AB négy kezdeményezés alapján soron kívül jár el, s napokon belül döntést hozhat.

A múlt héten benyújtott alkotmányjogi panasz az árfolyamrés témakörét érinti – ebben a törvényszéken nem volt lehetőség perindításra. Az Alkotmánybíróság vélhetőleg önálló eljárásban tárgyalja majd a témát. Az év közepén, június 16-án a Kúria jogegységi határozata állapította meg, hogy a devizaszerződésekben az árfolyamrés kikötése, alkalmazása tisztességtelen.

Az ítélkezés legfelső fóruma kifogásolta, hogy a pénzintézetek a folyósításkor legtöbbször vételi, a törlesztéskor pedig eladási árfolyamon számoltak. A Kúria szerint a semmisség következményeként az ilyen ügyekben a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell alapul venni. A jogegységi határozat nyomán elfogadott adósmentő törvény előírta, hogy a pénzintézeteknek kilencven napon belül kell az átszámítást elvégezniük, majd – egy új jogszabály alapján – el kell számolniuk az adósokkal.

Az AB-t megkereső pénzintézet szerint a jogegységi határozat és az adósmentő törvény árfolyamréssel kapcsolatos passzusai sértik a jogállamiságot, a jogbiztonságot, érintett szabályaikat ezért meg kell semmisíteni. A bank állítja: a Kúria és az Országgyűlés úgy avatkozott be polgári jogi szerződésekbe, hogy a korábban létrejött hitelmegállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket átrendezte. A visszaható hatályú szabályozás nem tett különbséget az egyes időpontokban felvett hosszabb távú kölcsönök között. Emellett az állam korábban már kezelte a helyzetet, amikor bevezette a végtörlesztés és az árfolyamgát lehetőségét.

Az alkotmányjogi panasz hivatkozik az Európai Bíróságnak arra a döntésére is, amit a luxembourgi fórum a Kásler házaspárnak az OTP Jelzálogbank ellen indított perében hozott meg. A hitelintézet úgy véli: a Kúria jogegységi határozata és a júliusi adósmentő törvény egyes rendelkezései sem az európai követelménynek, sem a hazai alaptörvénynek nem felelnek meg, de ellentétesek az AB idei, devizaügyi alkotmányértelmező határozatával is. Úgy tudjuk, az igazságügyi tárca és a Kúria eddig hivatalosan nem reagált a beadványra.