Focistának, majd történésznek készült, végül apja kérésére választotta az orvosi pályát, nem hiába. Nevéhez fűződik az optimális családtervezés modell kidolgozása, a fejlődési rendellenességek nyilvántartása és a magzatvédő vitaminok szedésének szorgalmazása. Mégis sokszor úgy érzi, csődöt mondott, csalódott életműve sorsa miatt, hiszen nincs tanítvány, aki folytathatná munkáját. Az ismert orvos-genetikust, Czeizel Endrét otthonában kerestük fel.

Czeizel Endre először focistának készült, majd történész szeretett volna lenni, végül édesapja kérésének megfelelően az orvosi pályát választotta. „Tizenéves koromban nem voltam egy lázadó típus, ezért elfogadtam apám tanácsát” - beszélt a kezdetekről. Persze nem volt olyan egyszerű az egyetemre vezető út. Családját ugyanis x-es kategóriába sorolták (egyéb, polgári származású, politikailag megbízhatatlan), így kitűnő érettségije ellenére nem ajánlották felsőfokú tanulmányokra. „Szerencsém volt, hogy a Vasasban játszottam, ahol a vezetőség eljuttatott az akkori sportvezérhez, Hegyi Gyulához, aki írt egy levelet a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatójának, Sárkány Jenőnek, akinek a közre működésével bekerültem az Orvosi Egyetemre.” Egy májgyulladás miatt a futballkarriernek vége lett, s ahogy az orvos-genetikus fogalmazott, „ha ló nincs, jó a szamár is” alapon elkezdett tanulni. Kezdetekben szülész-nőgyógyász szeretett volna lenni, később azonban a magzatok védelmére tette fel az életét.

Máig tartó szívfájdalma, hogy nem ajánlották egytemi tanárnak annak ellenére, hogy már harmadéves korában is demonstrátor volt. Ennek oka, hogy „1956-ban rosszul viselkedtem” - mondta. Amikor ugyanis 1957 februárjában újra elindult az egyetemi oktatás „felálltam és azt mondtam, ez forradalom volt.” Végül ki nem rugták, börtönbe se került, azonban a káderlapjára beírták, hogy nézetei miatt egyetemi oktatónak nem alkalmas.

Az egyetem elvégzése után az Országos Közegészségügyi Intézetbe került, ahol miután Hruscsov rájött, hogy a hibrid kukorica jobb, mint a hagyományos, egyszer csak megengedték a korábban tiltott genetikai kutatásokat. „Életem szerencséje, hogy első generációs genetikus lehettem. Ennek nagy előnye az volt, hogy nem voltak nagy öregek, hátránya pedig az volt, hogy mivel az embernek nincsenek mesterei, könnyen zsákutcába juthat.”

Czeizel Endre vezetésével elkészítették a fejlődési rendellenességek nyilvántartását, ami nemzetközileg is ismertté tette. Így kérték fel Az öröklésünk titkai és A születésünk titkai című tévés előadássorozatok megtartására. „Ez részben ártott, mert olyan ismertséget adott, amit az orvosi szakmai vezetők rosszul reagáltak le és itthon megkérdőjelezett lett a karrierem” - mondta. Emiatt ma úgy érzi, mindaz, amit letett az asztalra, a genetikai tanácsadás, a családtervezési-modell, a magzatvédő vitaminok szedésének szorgalmazása, mind szertefoszlanak. Ennek okaként Czeizel Endre a következőket mondta: „Ha az egyetemre bekerültem volna, akkor kialakult volna a diákokból egy olyan kör, akikkel közösek a céljaink. Ez fontos lett volna ahhoz, hogy legyenek követőim.” Kérdésünkre, miszerint hogyha újrakezdhetné, ismét felállna és azt mondaná-e, 1956 forradalom volt, azt válaszolta: „ugyanúgy megtenném, különben önmagamat tagadnám meg.”