A vektorok olyan élőlények, amelyek képesek átvinni a kórokozókat és parazitákat (élősködőket) a fertőzött személyről (vagy állatról) egy másikra, súlyos betegségeket okozva ezzel az emberi szervezetben is. A vektorok által terjesztett betegségek a fertőző betegségek 17 %-át teszik ki.

Ezek a betegségek általában a forró égövi trópusi és szubtrópusi régiókban jelentkeznek, ahol sokszor gondot okoz a biztonságos ivóvízhez és a megfelelő higiéniai feltételekhez való hozzáférés.

A kereskedelmi globalizáció, az utazási lehetőségek kiszélesedése, valamint a környezeti változások, élükön a klímaváltozással és urbanizációval nagyban kihatottak a vektorok által terjesztett betegségek elterjedésére, melyek olyan országokban, régiókban is megjelentek, ahol eddig ismeretlenek voltak.

A legismertebb, és leggyakoribb halálos kimenetelű, vektor által terjesztett betegség a malária, a becslések szerint világszerte közel 660 000 ember halálát okozza évente, ezek többsége afrikai gyermek volt. Éppen ezért maláriás területről való hazaérkezés után, minden lázas betegségnél ki kell zárni a malária lehetőségét. Tünetmentes utazónál nem szükséges a szűrővizsgálat elvégzése. Maláriával fertőzött területre utazás tervezésekor időben tájékozódni érdemes a védekezés lehetőségeiről, ami magában foglalja az utazási tanácsadó/nemzetközi oltóhely felkeresését, megelőző gyógyszerelés céljából.

Számos, vírus által okozott, heveny, lázzal, izomfájdalommal, enyhébb-súlyosabb vérzéses elváltozásokkal és/vagy agyi, idegrendszeri károsodással járó megbetegedés (Vírusos haemorrhagiás láz) terjed vektorok közvetítésével, mint a hazánkban is előforduló kórokozójú Hantavírus fertőzés és Krími-kongói láz. Egy további vírust (Rift-völgyi láz), számos, hazánkban is honos szúnyogfaj terjeszthet, a kórokozó Magyarországra való behurcolása esetén akár helyi járványok is kialakulhatnak. Bizonyos vérzéses lázzal járó betegségek kórokozóinak behurcolása nem jár különös veszéllyel, de határozott járványügyi intézkedéseket igényel (sárgaláz, Dengue-láz). Sárgaláz ellen van védőoltás.

A Zika-vírus 2013. októberében Francia-Polinéziában okozott kiterjedt járványt, mely azóta is tart, a manapság kedvelt úticélnak számító szigetek felkeresése révén (Tahiti, Bora Bora) Európában is számítani kell behurcolt esetekre innen és a többi endémiás területről (ahol honos a vírus). A legtöbb megbetegedés enyhe lefolyású volt, lázzal, általános tünekekkel (kiütés, ízületi- és izomfájdalom, kötőhártyagyulladás) és magától gyógyult. A kisszámú szövődményes eset többféle vírussal történő egyidejű fertőződés eredménye lehetett. Megbetegedés esetén az országos laboratóriumba küldött vérmintából kimutatható a fertőzés. A vérellátó szolgálatok is ismerik a veszélyt, emiatt az endémiás (vírussal fertőzött) területről hazautazók 28 napig (biztonsági időfaktor) nem adhatnak vért.

A Nyugat-nílusi láz ugyancsak szúnyogcsípéssel átvihető vírusos megbetegedés, mely nagymértékben elterjedt Afrikában, Európa déli részein, Közép-Keleten, Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban.

Az utóbbi években, Romániában és Csehországban is észleltek eseteket. A vírus emberről emberre közvetlenül nem terjed, azt kizárólag egyes szúnyogfajok terjesztik madarakról emberre, szúnyogcsípés révén. A maláriát terjesztő szúnyogokkal ellentétben, ezek a szúnyogok nappal aktívak.

Kullancs encephalitis (kullancs-terjesztette agyvelőgyulladás)

A betegség terjesztői kullancsok, melyek vérszívó ízeltlábúak. Erdőben élnek, de előnyben részesítik az erdők széleit, az aljnövényzetet és a patakok menti ligeteket. A bőrbe fúródva, vérszívás közben gyomortartalmukat bejuttatják a vérkeringésbe. A fertőzött kullancsok gyomortartalmában található a betegséget okozó vírus. A kullancs-encephalitis szezonális megbetegedés. A kullancsok fejlődési ciklusának megfelelően április - májusban és augusztus - szeptemberben tapasztalható a halmozódása.

Kullancscsípést követően ritkán alakul ki megbetegedés. A fertőzöttek nagyobb hányadánál, 5-14 napos lappangási idő után, enyhe influenza szerű tünetek lépnek fel (láz, fejfájás, végtagfájdalmak). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek és a beteg teljesen meggyógyul. Magyarország nyugati megyéi és az Északi Középhegység, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Svédország, Finnország, Balti Államok, Németország, Svájc, Oroszország és Szibéria. Huzamosabb ideig kempingezők, vadászok, állatbefogással-, vagy növénygyűjtéssel foglalkozók.

Kétféle oltóanyag van hazánkban forgalomban. A fertőzőtt területeken huzamosabb ideig kempingezőknek, vadászoknak, állatbefogással-, vagy növénygyűjtéssel foglalkozóknak különösen ajánlott az oltás.

Az oltás nem véd a kullancsok terjesztette más betegségek, pédául, a Lyme-kór ellen!

Veszélyeztetett területek Magyarországon

A kullancs terjesztette agyvelőgyulladás előfordulása Magyarországon: nyugati megyék, az Északi Középhegység és a balatoni régió.

Zala-megye

Somogy-megye

Vas-megye

Nógrád-megye

Északi-középhegység

Balatoni régió

A Lyme-kór az északi félteke mérsékelt égövi zónájában a leggyakoribb, vektorok által terjesztett, baktérium okozta zoonózis (állatról emberre terjedő fertőző betegség).

A lyme-kórt közvetítő kullancsok elsősorban a vidéki bokros és erdős, 1000 méteres tengerszint alatti területeken fordulnak elő. A szabadban tartózkodók, különösen a vidéki területeken szabadtéri tevékenységeket űzők, mint például a kempingezők, túrázó és a hegymászók jelentős veszélynek vannak kitéve ezeken a területeken, különösen a fertőzési szezonban.