A havonta folyósított lakáshitel-állomány 20 milliárd forint fölött stabilizálódott, miután a hitelek átlagos kamata 6 százalék alá süllyedt. A vállalati hitelezés is beindult, a nettó hitelfelvétel szeptemberben megközelítette a 100 milliárd forintot - olvasható aVilággazdaságösszeállításában.

Növekszik a lakosság hitelfelvételi kedve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Bár szeptemberben is nettó törlesztők voltak még a háztartások, a visszafizetett hitelek volumene már csak 2,5 milliárd forinttal haladta meg a felvett kölcsönökét. Mivel a forint is sokat erősödött a kilencedik hónapban, a lakossági hitelállomány ennél nagyobb mértékben csökkent, és szeptember végén már csak 6786,7 milliárd forint volt, ami 2008 augusztusa óta a legalacsonyabb érték.

A frissen felvett lakáshitelek állománya 20 milliárd forint fölött stabilizálódott. Szeptemberben több mint 25 milliárd forintnyi lakáskölcsönről írtak alá szerződést, az új folyósítás pedig meghaladta a 23,1 milliárd forintot, ami a legmagasabb érték 2012 eleje óta. Akkoriban egyébként a végtörlesztés miatt felvett kiváltó forinthitelek miatt ugrottak meg a folyósítási adatok. Nem csak a lakáshiteleknél látszik az élénkülés, a fogyasztási hitelszerződések volumene is növekedett, szeptemberben 19,1 milliárd forint volt, ami szintén rekordnak számít a végtörlesztés óta eltelt időszakban.

A hitelkamatok is tovább csökkentek, egy átlagos lakáskölcsönnél már 6 százalék alatt vannak, a változó kamatozású lakáshiteleké már az 5,5 százalékot sem éri el, de az 5-10 éves kamatfixálásúaké is csak 5,92 százalék. Az átlagos hitelköltségmutató a lakáshiteleknél 6,72 százalék volt. A fogyasztási hitelek kamata nagyjából stagnál, szeptemberben átlagosan 15,83 százalékos volt.

A vállalati hitelezés is megélénkült szeptemberben. A nettó hitelfelvétel 96,5 milliárd forint volt, ennek döntő része forinthitel volt. A vállalatok hitelállománya a hónap végére 6705,5 milliárd forintra nőtt. A vállalati forinthitelek kamata kis mértékben csökkent. Az egyéb hiteleket átlagosan 3,53 százalékos kamattal kapták meg a cégek. A változó kamatozású hitelek drágábbak voltak, átlagos kamatuk 4,14 százalékos volt. Az egyes cégek nagyon eltérő árazás mellett kapnak hitelt a bankoktól, míg az egymillió euró fölötti hitelek átlagos kamata alig 3,5 százalékos, a 0,25 millió euró alatti – jellemzően jóval kisebb cégek által igényelt – hiteleké 5,36 százalékos volt.

A fix kamatozású hitelek – ezek közé tartoznak a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében nyújtott kölcsönök is – jóval olcsóbbak a változó kamatozásúaknál. A statisztikák szerint a bankok között árverseny lehet az NHP-n belül is, az átlagos kamat ugyanis nem éri el a maximálisan elkérhető 2,5 százalékot. Szeptemberben augusztushoz képest csökkent a hitelkamat 2,35 százalékra. A vállalati euróhitelek az NHP-s forinthitekhez hasonló árazásúak. A változó kamatozású euróhitelek átlagos kamata szeptemberben 2,39 százalékos volt, a fix kamatozású kölcsönöké szintén 2,5 százalék alatt maradt. A folyószámlahitelek euró alapon jóval kedvezőbbek, az átlagos kamatuk alig 3 százalék, forint alapon még mindig 4,9 százalékot kérnek a bankok.