A tanárok többségének nem változott, vagy javult az életminősége a pedagógus-életpályamodell bevezetése óta, de többet kell dolgozniuk, mint korábban – derül ki a Pedagógusok Szakszervezete által készített munkaidő-felmérésből. A válaszadók csaknem kilencven százaléka azt állítja, hogy többet dolgozik heti 40 óránál.

Február végéig gyűjtik a tanárok válaszait, de már most tíz és fél ezren töltötték ki a Pedagógusok Szakszervezetének az életpályamodell bevezetésének hatásaira rákérdező felmérését. Az eddig beérkezett visszajelzések szerint a pedagógusok kilencven százaléka több időt tölt munkával, mint az életpálya, illetve az ahhoz kapcsolódó új munkarend 2013-as bevezetése előtt. Kilenc százalékuk ugyanannyit dolgozik, mint eddig, és mindössze egy százalék jelezte a munkaterhek csökkenését. Ismeretes, korábban minden pedagógusnak heti 22 órát kellett megtartania, ezen túl nem volt megszabva, ki hogyan osztja be a negyvenórás munkaidejét.

Az életpályamodell megjelenésével viszont eltűnt a fix óraszám, ehelyett heti 32 órás kötött munkaidőt határoztak meg, ezen belül 22 és 26 között szabadon változhat a tényleges tanórák száma, a beosztásról mindenhol az intézményvezetők döntenek. A válaszadók 86 százaléka számolt be arról, hogy az új rendszerben gyakrabban tapasztalja a kimerültség és a fáradtság jeleit, sőt 56 százalék még különféle egészségügyi és mentális problémák kialakulását is az új munkarend számlájára írja.

Panaszkodnak a tanárok a túlmunka honorálására, pontosabban annak hiányára is: a túlórázó pedagógusoknak saját bevallásuk szerint csak 10 százaléka tudta „lecsúsztatni” (ez azt jelenti, hogy az egyik héten ledolgozott túlórák miatt később kevesebbet kell dolgozni) a pluszban ledolgozott órákat, és mindössze 2 százaléknak fizetett túlóradíjat a munkáltató. A kérdőívet kitöltő tízezer pedagógus 11 százaléka számolt be arról, hogy összességében heti 40 órát vagy ennél kevesebbet dolgozik, 89 százalék ennél több időt tölt munkájával. A válaszadók 28 százaléka még heti 50 óránál is többet dolgozik.

Az életpályarendszerrel bevezetett követelmények és elismerések összhangjával a válaszadók 3 százaléka elégedett, 35 százalék reménykedik a helyzet javulásában, 61 százalék szerint pedig túl sokat várnak el a tanároktól, túl kevés ellentételezésért. Ezzel együtt összességében csak a kérdőívet kitöltők egyharmada (34 százalék) jelentette ki, hogy romlott az életszínvonala, 40 százalék nem tapasztalt változást e tekintetben, 26 százalék pedig jobban él, mint korábban.

Ismeretes, az előmeneteli rendszer garantálja, hogy 2017-ig minden tanévkezdéskor emelkedik a pedagógusok bére, szeptemberben 3,4 százalékos alapilletmény-emelés várható. Ennél is nagyobb összeghez jutnak hozzá a minősítésen átesők: a mostani évváltáskor 22 ezren léptek fizetési fokozatot, a mesterpedagógus kategóriába lépők 25-30 százalékos béremelést kaptak, a Pedagógus II. szintre lépők 8 százalékkal vihetnek haza több pénzt, mint tavaly.

A pedagógusok béremelésére az idén 38 milliárd forinttal jut több pénz, mint 2014-ben, de a költségvetési többletráfordítás 2012-höz képest már meghaladja a 200 milliárd forintot. Idén ősztől ráadásul a pedagógus szakképesítéssel rendelkező, de nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottakra (pl. asszisztensek, iskolatitkárok, laboránsok) is kiterjed az előmeneteli rendszer.