Döntően az erős forint hatásával magyarázták a fejleményt, amely zöld utat ad a jegybank monetáris tanácsának a következő kamatcsökkentéshez. Az elemzőházak a friss adat hatására lefelé javították idei inflációs előrejelzésüket.

A Központi Statisztikai Hivatal KSH friss jelentése szerint májusban 1,8 százalékra lassult a fogyasztói árak éves emelkedési üteme az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak. Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: a fogyasztói árak - a várt enyhe növekedéssel szemben - havi szinten stagnáltak, az éves infláció lassult, ami nagy meglepetés, hiszen az előrejelzések alapján inkább az infláció kisebb gyorsulás volt várható. Alacsony maradt a maginfláció is. Az adat gyakorlatilag zöld lámpát jelenthet az MNB-nek a kamatcsökkentéshez a következő ülésén.

A pozitív meglepetés lényegében az élelmiszerárak felől érkezett, de a többi nagy fogyasztási főcsoportban sem látszik különösebb átárazási hajlandóság. Kedvező, hogy az iparcikkek inflációját úgy tűnik, tényleg jelentősen fékezi az erős forint, illetve a szolgáltatások esetében sem mutatkozott nagyobb áremelési hajlandóság
- vélekedett a szakértő.

A nagy kép összességében változatlan: mindaddig amíg a meglehetősen széles körű adminisztratív árkorlátozások élnek, nem nagyon van rövid távú inflációs nyomás - mutatott rá.

Az elkövetkező hónapokban emelkedő pályára kerülhet az infláció, a gyorsulás mértéke úgy tűnik, kisebb lesz a korábban gondoltnál. Az első öt hónap rendkívül alacsony inflációja nyomán az idei éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 2,8 százalékra csökkentette az Erste Bank.

Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza is azt emelte ki, hogy a várakozások ellenére fékeződött az infláció májusában, ami minden várakozásnál kedvezőbb, hiszen nem volt a piacon olyan elemző, aki az infláció lassulásával számolt volna. Mivel már harmadik hónapja van blokád alatt a Hormuzi-szoros, a magyar adat alakulása - némi túlzással - minden eddig ismert gazdasági összefüggésnek ellentmond - fogalmazott.

A főbb meglepetésfaktorok között elsőként mindenképpen az élelmiszerek árának csökkenését emelte ki és azzal magyarázta, hogy megérkezett tehát a fogyasztókhoz az erősödő forint hatása. A tartós fogyasztási cikkeknél is érvényesült az euró-forint árfolyam kedvező alakulása, ahogyan a futball-világbajnokság előtti leárazások is lefelé húzták ebben a termékkörben az átlagárat.

Az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint egészen őszig kell várni, hogy 3 százalék körülire gyorsuljon az infláció. Ennek hatására az idei évben átlagosan már csupán 2,6 százalékos inflációval kalkulál az ING Bank.

A friss inflációs adat egyértelműen zöld lámpát mutat az MNB-nek a júniusi kamatvágáshoz, már csak az a kérdés, hogy 25 vagy 50 bázispontot vágjon a monetáris tanács.
Molnár Dánielnek, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzőjének is hatalmas pozitív meglepetést hoztak a májusi inflációs adatok, az áremelkedés mértéke érdemben elmaradt az előzetes várakozásoktól. Az élelmiszerárak a szokásos szezonális havi áremelkedés helyett mérséklődtek, amiben az elemző szerint az árfolyam hatásának lehetett kiemelkedő szerepe, ahogy a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási termékek árának alakulásában is. A háztartási energiaár csökkenésében szerepet játszik a tavalyi magas bázis, illetve a januári rezsistop hatása is - írta.

Előretekintve azonban az áremelkedés ütemének gyorsulásával kell számolni - figyelmeztetett. Az iráni háború energiapiacra gyakorolt hatása a következő hónapokban fokozatosan megjelenhet az inflációban. Az üzemanyagok védett ára, illetve az árrésstopok kivezetésének időzítése határozza majd meg a hazai inflációs folyamatokat. A GFÜ elemzője azzal számol, hogy a következő hónapokban fokozatosan gyorsul majd az infláció, év végéig 4 százalék fölé. A májusi adat alapján júniusi ülésén a jegybank ismét kamatot csökkenthet, mert az elmúlt hónapok inflációs adatai a korábbi előrejelzés alatt alakultak és a piac is elkezdte beárazni a lazítást.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának is meglepetést okozott a májusi infláció. Az 1,8 százalékos szint bőven a 3 százalékos jegybanki cél alatt van és alacsonyabb az eurózóna 3,2 százalékos átlagánál.

Az alacsony infláció okai között első helyen az erős forintot emelte ki és azt, hogy az elmúlt időszak alacsonyabb inflációs környezete beépült a várakozásokba is. Az árrésstopok fenntartása szinten mérsékli az inflációt. Felfelé húzza viszont az olaj ára és az erős belső kereslet - vélekedett az elemző. Az év egészét tekintve a korábbi 3,2 százaléknál alacsonyabb, 3 százalék alatti inflációval számol az alapkezelő.

Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior elemzője és Árokszállási Zoltán, az Elemzési Centrum igazgatója közös kommentárjában azt emelte ki, hogy a vártnál kedvezőbb májusi inflációban a legnagyobb meglepetést az élelmiszerek hozták. A maginfláció is a vártnál jobban alakult és jó hír, hogy továbbra is alig tér el a fő inflációs mutatótól.

Az MBH Bank várakozása szerint fokozatosan gyorsulhat a drágulás éves mértéke. Az erősebb forint, valamint az üzemanyagokra vonatkozó védett ár és az árrésstopok kivezetésének későbbre tolódása mérsékli az idei inflációt. Az erősebb forint pedig valamennyire kordában tarthatja a jövő évi árazási folyamatokat. Az idei évre 2,7 százalékra, jövőre pedig 3,7 százalékra mérsékelték az MBH Bank árindex előrejelzését a korábbi 3,0, illetve 3,8 százalékról.

A friss adat megerősíti, hogy júniusban kamatvágás várható az MNB-től, amit idén további mérséklések követhetnek, év végére 5,50 százalékig - írták.