A Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint évente átlagosan húszmilliárd forintos bevétele származik a magyar gazdaságnak a külföldi hallgatók tandíjából. Ez az összeg a felsőoktatás éves állami támogatásának mintegy 12 százaléka. A tandíjon felül ráadásul legalább ugyanennyi pénzt elköltenek az érintettek ittlétük alatt a megélhetésre.

A felsőoktatás bevételeinek 12,4 százaléka származik nemzetközi forrásból a 2012-es adatok szerint – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) nemzetközi kutatási központjának adataiból. Az ágazat helyzetéről készített stratégiai elemzés rámutat: a GDP 0,6 százalékát kitevő hazai felsőoktatási ráfordítások elmaradnak az 1,2 százalék körüli OECD-átlagtól, ugyanakkor évről évre nő az egyetemi szférába külföldről áramló pénz mértéke. A Magyarországon tanuló külföldi diákok több mint százhúsz országból jönnek, legtöbben Németországból, Szlovákiából, illetve Romániából, az európai országokból érkező külföldi hallgatók nagy része az orvosi képzésen, fizető hallgatóként, idegen nyelven tanul.

Az elemzők szerint az ágazat exportképessége javul: míg 2005-ben 11 ezer nappali tagozatos külföldi járt magyar egyetemre és főiskolára, a 2012/13-as tanévben már csaknem 18 ezerre emelkedett a számuk (a diákok 7,7 százaléka). Ezzel szemben a távozó magyarok jóval kevesebben vannak: 2005-ben 7 ezer, 2013-ban 9 ezer magyar diák tanult valamely más országban nappali tagozatos képzésen.

Az adatok szerint 2001-ben és 2005-ben 1,52 százalékos volt az exporttöbblet, a 2012/13-as tanévben pedig már 3,57 százalékos pluszt mutatott a ki- és beutazó hallgatók mérlege - olvasható a Magyar Nemzetben.