A megyei kereskedelmi és iparkamara tatabányai székházában kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tartott fórumot olyan pályázati lehetőségekről, melyek nagyvállalatokat, valamint mikro-, kis- és középvállalatokat támogatnak abban, hogy dolgozóiknak a munkahelyen nyújtsanak képzéseket.

Dr. Szerencsés László, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke köszöntőjében kiemelte, az állam versenyképességét a vállalkozók határozzák meg, az övékét pedig a humán erőforrás, a munkavállalók hozzáértése, felkészültsége. Az utóbbihoz járulnak hozzá a különféle képzések, amelyeknek örvendetesen nő a száma.

- Mindenképpen érdemes pályázniuk a mikro-, kis- és közepes vállalkozóknak a határidő lejártáig, azaz december 3-áig – hangsúlyozta Gedei Gábor, a Pénzügyminisztérium projektmenedzsere. Hozzátette, a kkv-szektornak szánt 13 milliárd forintos keretre 1010 pályázat érkezett, 16,3 milliárd az igény. Ugyanakkor egyrészt sok a rossz pályázat, másrészt a nagyvállalatok keretéből is nagy valószínűséggel maradnak átcsoportosítható milliárdok.

A szakember részletezte, kik vehetnek részt a GINOP 6.1.6.17 pályázatban, ahol a vissza nem térítendő támogatás összege elérheti akár az 50 millió forintot is. Érdemes alaposan, szakember segítségével megismerni a feltételeket, valamint azt, hogy ha a munkahelyi képzések a digitalizációhoz, az Ipar 4.0-hoz, az Irinyi tervhez kapcsolódnak, pluszpontokat lehet szerezni.

Előny az is, ha sok a hátrányos helyzetű a képzendők között. A lehetséges képzéseknél - OKJ, tréning, kombinált nyelvi képzés - a minimális időtartam 20 óra. Gedei Gábor ígérte, hogy a felmerülő konkrét kérdésekre írásban válaszolnak. A kamara szakemberei is adnak tanácsokat, hogy a szűkös határidő ellenére minél több sikeres pályázat érkezhessen be.

Sulyok Tamás, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttoktatási Hivatal képviseletében arról tájékoztatta az érdeklődőket, hogy a kamarával közösen szakmai támogatást nyújtanak a pályázatok elkészítéséhez, valamint később is, az úgynevezett monitoring során.

Kiemelte, nem ellenőrzésről van szó, hanem arról, hogy jól felkészült, tárgyilagos, független szakembereik egy-egy előre megbeszélt időpontban átnézik, hogy minden az előírások szerint halad-e.

Madarász Erik, a Soter-Line Kft. ügyvezető igazgatója a felnőttképzés gyakorlatáról beszélt. Elmondta, hogy „őrült tempójú” az átalakulás a gazdaságban, ezért szinte mindenkinek kötelezően ajánlott a képzés, illetve az átképzés. Folyamatosan szűnnek meg különböző munkakörök, újak alakulnak, az informatika ebben az egyik élen járó.

Nagy az igény a távoktatásra, de az a furcsa helyzet, hogy a mintegy 650 szakképzés közül mindössze 30-ban engedélyezik, hogy a tanulási idő több mint felét töltsék otthon - ez a távoktatás egyik ismérve.

Elgondolkodtató az is, hogy a felnőttképzésben a huszonévesek aránya a legnagyobb, a negyven felettieknek csupán fél százaléka vesz részt jelenleg az eredményes munkavégzéshez elengedhetetlen továbbtanulásban.