A végéhez közeledik az első magyar fejlesztésű űrszonda, a Masat-1 küldetése, amely a vártnál is sikeresebb volt. Eközben a szintén hazai közreműködéssel készült Rosetta űrszonda tovább vizsgálja a Csurjumov-Geraszimenko-üstököst, több képet is készített az égitestről, sőt, kimutatta olyan anyagok jelenlétét is, amelyek akár az élet előfeltételei is lehetnek.

Az újkori űrkutatásban való magyar részvétel első nagy sikere a Masat-1 űrszonda fellövése és teljesített missziója. Az alig 10 centiméter élhosszúságú, kocka alakú műszer kifejlesztését a Műszaki Egyetem hallgatói kezdeményezték, a megvalósításban több tanszék, oktatók és számos külső cég is részt vett.

A Masat célja az volt, hogy olyan rendszert integráljanak hozzá, amely képes túlélni a felbocsátással járó rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez, illetve legalább három hétig képes működni és kommunikálni a földi vezérlőállomással.

A szonda ezenkívül VGA-felbontású képeket is készített a Földről. Élettartamát eredetileg három hónapra tervezték, ehhez képest mintegy ezer napja működik – mondta korábban az M1 Ma reggel című műsorában Dudás Levente, a Masat földi állomásvezetője.

Az eszközt 2012. február 13-án helyezték Föld körüli pályára, amely három év után már csökken, most 511 kilométeres magasságban van a kisműhold, és a prognózisok szerint január végén zuhan bele a légkörbe. A Masat-1 nem válik tehát űrszemétté, esése közben elég.

Részben szintén magyar érdem, hogy az űrkutatás történetében először sikeresen landolt űrszonda egy üstökösön. A Rosetta űrszonda leszállóegysége, a Philae a Csurjumov-Geraszimenko-féle égitesten huszonegy eszközzel vizsgálja az üstököst, és az adatokat a Földre továbbítja. Az üstökösön végrehajtott mérésekből nemcsak a Naprendszer, hanem a földi élet kialakulásáról is új információkat tudhatnak meg a kutatók.

Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár elmondta, négy magyar kutatóintézet vett részt a leszállóegység kifejlesztésében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tisztségviselője szerint egészen kivételes teljesítményről van szó, jórészt a magyar tudósoknak, kutatóknak volt köszönhető, hogy megvalósult ez a történelmi lépés.

A Rosetta missziója már az első napokban meghozta a remélt eredményeket, az eszköz a többi közt vizet és különféle szerves vegyületeket talált az üstökösön, amely a földön kívüli élet lehetőségével is kecsegtethet. A szonda a tervek szerint 2015 végéig tovább követi az üstököst a Nap körüli útján.