A települési klímavédelemmel kapcsolatos feladatokról és lehetőségekről szóló képzésben összesen 140 önkormányzati vezető és egyéb helyi érintett vesz részt. A projekt hozzásegíti a döntéshozókat ahhoz, hogy felkészülten tudják lehívni az erre a területre szánt uniós forrásokat.

A klímaváltozás nem egy jövőbeli esemény
Aszály, árvíz, viharos szél és melegebb időjárás – erre kell felkészülni a következő évtizedekben Magyarország nagy részén. A legújabb tudományos kutatások szerint hazánk Európa egyik legsérülékenyebb országai közé tartozik az éghajlatváltozás káros hatásai szempontjából. A nyár egyre melegebb lesz, akár 37-42 Celsius-fokokra is lehet majd számítani, tovább csökken a csapadékos napok száma és az éves csapadékmennyiség, a kevés hűsítő eső pedig hirtelen, nagy mennyiségben és gyakran heves zivatarok kíséretében zúdul majd le. Az intenzív csapadékhullások során a víz nagyobb része nem tud beszivárogni a talajba, ami növeli az árvízveszélyt. Egyre több csapadékra lehet viszont számítani télen, de ez sem tudja majd ellensúlyozni a jelentős nyári csapadékcsökkenést. Erősebbekké válnak a szélviharok, nőnek a szélsebességértékek, s erre a téli időszakokban is számítani kell. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elengedhetetlenné vált.

Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni kell
Az Európai Unió elvárása, hogy a tagállamok a 2014-2020-ig tartó időszakban az uniós források 20%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítsák, beleértve ebbe a már elkerülhetetlen hatásokhoz történő alkalmazkodást. Mivel az uniós források jelentős részét várhatóan az önkormányzatok hívhatják le, a jövőben fokozottabb szerephez jutnak a klímavédelemmel kapcsolatos döntések és intézkedések során. Az új és szakértelmet kívánó feladatokra a települési önkormányzatoknak fel kell készülniük.

Az Energiaklub vezetésével induló egyéves projekt célja, hogy az éghajlatváltozás hatásairól és következményeiről szóló ismereteket helyi szinten is elmélyítse, és elősegítse az ezzel kapcsolatos tervek, stratégiák kidolgozását és megvalósítását.

Fel kell készülni a probléma helyi szintű kezelésére
Az egyéves, felkészülést segítő projektben négy régió: Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Észak-Alföld és a Közép-Magyarország régió keleti fele, összesen 140 önkormányzati vezető és egyéb helyi érintett vesz részt. A projektpartnerek először felmérik, hogy a települések lakossága mit érzékel az éghajlatváltozás hatásaiból, feltérképezik az önkormányzati vezetők klíma-védelemmel kapcsolatos ismereteit illetve igényeit, majd komplex képzési anyagot állítanak össze, amit tréningeken adnak át a résztvevőknek.

A hiánypótló anyag összefoglalót ad majd a hazai szabályozásról, az önkormányzatok klímavédelemmel kapcsolatos feladatairól és hatásköreiről, valamint hazai és nemzetközi tapasztalatokat és jó gyakorlatokat is bemutat. Naprakész ismereteket és konkrét támpontokat ad továbbá a települések vezetőinek, hogy fel tudjanak készülni a klímaváltozás hatásaira, azonosítani tudják a szükséges intézkedéseket, és ezeket hatékonyan építsék be a helyi tervezési folyamatokba és szabályozásokba. Így képessé válnak arra, hogy hosszabb távon és rendszerben gondolkodva találjanak megoldásokat a káros hatások mérséklésére, és helyi éghajlatvédelmi stratégiát készítsenek. Mindezek birtokában könnyebben fogják megtalálni a megfelelő forrásokat és azokat felkészülten tudják lehívni a 2014 – 2020-as időszakban.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége az önkormányzatok projektbe történő bevonását segíti. A tananyag kidolgozásán az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Környezetgazdaságtani Tanszékének kutatócsoportja (ESSRG) és a GHG Analytics Kutató és Tanácsadó Kft. dolgozik a norvég Nordland Research Institute-tal és az Energiaklubbal közösen. Az Energiaklub végzi továbbá a felméréseket a lakosság és az önkormányzatok körében, kidolgozza a képzések módszertanát, és megtartja a képzéseket.