A leggyakoribb és legkellemetlenebb tünet a folyamatos orrfújás, amit néhány egyszerű házi módszerrel enyhíthetünk.
Tippek a nátha ellen
A legfőbb gyógyír a forró zuhany, forró fürdő. A fürdés után maradjunk még pár percet a gőzben, az orrnyálkahártya duzzanatát ugyanis a nedvesség csökkenti. Ugyanezen okból párologtassunk a hálószobában is, de figyeljünk arra, hogy a túl párás levegő sem jó, mert kedvez a gombák és baktériumok szaporodásának. Az orrüreg és arcüreg eldugult járatait segít megnyitni az arcra, orra helyezett meleg, forró borogatás is.
Ugyancsak hatásos a sós vizes öblögötés: egy pohár vízbe tegyünk kevés sót, és gargalizáljunk vele, majd az orrnyílásokat is mossuk át a sós oldattal naponta többször. Ugyanezt a célt szolgálják, drágábban, a tengervizes orrspray-k.
Segítenek a gyógyteák is, a leghatékonyabb a gyömbértea. Erősebb a hatás, ha nem filteres teából készítjük: egy liter teához tegyünk 5-7 vékony szelet gyömbért, lassú tűzön forraljuk negyedórát, majd ízesítsük citrommal, mézzel.
A méznek és a fahéjnak is van fertőtlenítő hatása. Elsősorban aköhögést, torokfájást csökkenti, de közvetve enyhíti a náthát is, ha két teáskanál mézbe egy harmad teáskanál fahéjat adunk, valamint hozzákeverjük egy citrom kifacsart levét is.
Megfázás esetén kiemelten fontos a folyadékfogyasztás: a víz, gyömölcslé, gyógyteák, leves egyaránt hozzájárul, hogy hidratáltak maradjunk.Gyógyír a forró húsleves: a meleg gőz csökkenti az orrnyálkahártya duzzanatát, a sós lé pedig fertőtleníti a torkot.
Fontos, hogy a váladéktermelődésnek feladata van, segít az orron, szájon keresztül a szervezetbe jutó kórokozók eltávolításában. Ne akarjuk azonnal megszüntetni gyógyszertári készítményekkel, pár napig legyünk türelemmel, és próbáljuk szelídebb módszerekkel csak enyhíteni a tüneteket.
Mikor kell a megfázással orvoshoz fordulni?
A megfázásnak nem a nátha az egyetlen tünete: mivel több mint kétszáz vírus okozhatja, a tünetek is rendkívül változatosak lehetnek. A nátha mellett jellemző a torokkaparás, torokfájás, köhögés, enyhe fejfájás, tüsszögés, könnyezés, hőemelkedés, enyhe láz, és az ugyancsak enyhe fáradtságérzet.
Jellemzően néhány nap alatt pihenéssel, elegendő alvással, bőséges folyadékfogyasztással különösebb beavatkozás nélkül is elmúlik. Ha azonban felszökik a láz, illetve hidegrázás, köhögés, manduladuzzanat, esetleg arc- és orrüregi fájdalom is kíséri,forduljunk orvoshoz.Gyerekeknél a megfázás gyakori szövődménye a fülgyulladás, de a kezeletlen megfázásból tüdőgyulladás is kialakulhat.
Mikor van szó megfázásról, és mikor influenzáról?
Egy gyereknél egy télen akár havonta vagy még gyakrabban jelentkezhetnek megfázásos tünetek, az influenzát viszont csak egyszer kapja el a szezonban.
Bár mindkettő felső légúti betegség, és mindkettőt vírusok okozzák, a tüneteket tekintve vannak különbségek. A legszembetűnőbb a kezdet: azinfluenzavírus jellemzően 2-3 nap lappangás után hirtelen dönt le, míg a megfázás lassan, egyre több tünetet mutatva alakul ki.
Az influenza leggyakoribb tünete a fejfájás, torokfájás, köhögés, gyengeség, hidegrázás, étvágytalanság és a végtagfájdalmak. Gyakori a magas láz (megfázás esetén ez ritka), és sokszor hányás is előfordul, igaz, ez nem egy tipikus influenzás tünet, a sok köhögés mellékhatása. A megfázással ellentétben az influenzát sokkal erősebb fáradtság, levertség jellemzi. Influenza esetén a gyermek igazán betegnek tűnik, szemben a megfázással.
Az influenza fő ellenszere a sok folyadék és pihenés, illetve a lázat, fejfájást enyhítő ibuprofen illetve paracetamol hatóanyagú gyógyszerek. Orvost magas láz esetén mindenképpen érdemes felkeresni, illetve ha a gyermek keveset pisil, ez ugyanis a kiszáradás jele. Ha nyolc órán keresztül nem ment wc-re, az már nagyfokú, igen veszélyes dehidratáltságot jelez.
Előzzük meg!
Mind a megfázás, mind az influenzavírusok cseppfertőzés útján terjednek, azaz, ha az óvodában-iskolában, munkahelyünkön valaki beteg, köhögéssel, tüsszentéssel könnyen átadhatja a vírusokat. A vírusok terjedhetnek továbbá kézfogás útján, valamint a fertőzött által használt tárgyakon (evőeszköz, törölköző, telefon, gyerekeknél összetapogatott-nyálazott játék útján) keresztül.
A megelőzésben segít agyakori kézmosás, a rendszeres szellőztetés, a réteges öltözködés, valamint a tápanyagban gazdag étkezés (különösen a déligyümölcsök, a kelkáposzta és a brokkoli), és amegfelelő C- ésD-vitaminbevitel.