A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács megbízásából, az Országos Kriminológiai Intézet 2014 elején a betöréses lopás kockázatával és a megelőzés lehetőségeivel kapcsolatban empirikus kutatást végzett. A vizsgálat eredményeit csütörtökön a Belügyminisztériumban, sajtótájékoztató keretében ismertették. Az ezidáig példa nélküli kriminológiai kutatás eredményei hasznos tudnivalóval szolgálnak az áldozattá válás megelőzése szempontjából.

Minden hatodik vagyon elleni bűncselekmény betöréses lopás. Ezek a bűncselekmények nem csak a sértettek számára jelentenek gondot, de a polgárok biztonságérzetét is jelentősen befolyásolják, hiszen egy-egy ügy kapcsán jelentősen romlik a szubjektív biztonságérzet az adott lakókörnyezetben, és erősödik a félelem attól, hogy az otthonunkba betörhet valaki. Mivel a betörések során az elkövetők gyakran a „sérülékenyebb”, eredmény szempontjából „vonzóbb” ingatlanokat választják, ezért fontos annak kiderítése, vajon melyek azok a döntés szempontjából releváns körülmények, amelyek megváltoztatásával védettebbé tehetők a lakóhelyek és kevésbé veszélyeztet a betörés lehetősége.

Ennek feltárására, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács megbízásából, az Országos Kriminológiai Intézet 2014 elején a betöréses lopás kockázatával és a megelőzés lehetőségeivel kapcsolatban empirikus kutatást végzett. A kutatás hét büntetés-végrehajtási intézetben zajlott, amelynek során 139 betöréses lopás miatt jogerősen elítélt fogvatartottat kérdeztek a kutatók a korábban elkövetett bűncselekményeikről, valamint száz – kilenc kategóriába sorolt – épületről készített fotó bemutatásával mérték fel, vajon milyen szempontok alapján választ célpontot magának a betörő, melyek azok a fontos kritériumok, amiket figyelembe vesz, mi az, ami elriasztja, és mi az, ami csábítja a betörésre.

Az interjúkból kiderült, hogy a bűnalkalmak létrejöttének egyik legfőbb oka a közösségi kontroll hiánya. Az elkövetők ugyanis a szemtanúkat mindenképpen próbálják elkerülni így kizárva a lebukás veszélyét. Ha tehát ezt tudatosan kiépítjük és fejlesztjük a közösségi kontrollt, csökkenthetjük a bűnözést, hiszen a lebukás kockázata szinte biztos. A kutatás bizonyította, hogy a racionális döntés elmélete valóban működik az elkövetők körében, azaz egy költség–haszon-elemzés (megéri/nem éri meg) során dönt a potenciális betörő a cselekmény megvalósításáról. Ezért semmiképpen sem hiábavalóak a biztonság érdekében végzett megelőző intézkedések. Ez az amatőr behatolók esetén még fokozottabban érvényes, hiszen az alkalomszerű elkövetések sokszor „kínálkozó” alkalmakat, alapvető biztonsági hiányosságokat (pl. nyitva hagyott ajtó, ablak) használnak ki.

A betöréses lopás elkerülhető kellő odafigyeléssel, a szokások megváltoztatásával, vagy akár például a nyílászárók gondos megválasztásával, valamint zárásával is. Emellett hasznos lehet már a legegyszerűbb technikai eszközök alkalmazása is, mint a biztonsági zár, amely könnyen megoldható, kézenfekvő és olcsó megoldás.

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács által támogatott, és az OKRI által végzett vizsgálat nóvumnak számít a kriminológia hazai történetében, korábban ilyen jellegű kutatás Magyarországon nem zajlott. Az eredmények sok hasznos tudnivalóval szolgálnak az áldozattá válás megelőzése és az elkövetők döntéseinek megértése területén és további ilyen jellegű kutatások alapjául szolgálhatnak.