Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust kedden.

Az indítványozó a vizsgált Btk.-paragrafus azon fordulatát kifogásolta, amely az önkényuralmi jelképek körében az ötágú vörös csillag használatát tiltja. Az Ab azonban a teljes – nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúrákkal kapcsolatos jelképek használatát tilalmazó – tényállás alkotmányossági vizsgálatát elvégezte.
Az Ab közleménye szerint az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.

Saját állásfoglalásával ment szembe az Ab

A szabályozásnak ezek a jellegzetességei sértik a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát – olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Ab 2013. április 30-i hatállyal semmisítette meg, és döntése kiterjed az új Btk. még hatályba nem lépett rendelkezésére is. Az Ab keddi határozatával eltért saját 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a Btk.-paragrafust. Ennek kapcsán a testület hivatkozott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.

Az Ab az alaptörvény-ellenes tényállást ez év április 30-i hatállyal semmisítette meg. Ennek indoka részben az volt, hogy az azonnali megsemmisítéssel a korábban büntetendővé nyilvánított magatartások szabályozatlanul maradnának, részben pedig az, hogy a testület időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az új szabályozás kidolgozására. A határozatban foglalt többségi állásponthoz a 15 tagú testületből öten fűztek különvéleményt. Közülük Paczolay Péter, a testület elnöke amellett érvelt, hogy a kifogásolt Btk.-paragrafust ne április 30-i hatállyal, hanem nyomban semmisítse meg a testület, tekintettel arra, hogy a véleményszabadság alapvető jogát sérti. Ezzel szemben Balsai István, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírák az önkényuralmi jelképek használatát tiltó jelenlegi szabályozás fenntartását javasolták, mert az alkotmányos.

A vizsgált és megsemmisített Btk.-paragrafus szerint „aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt; nagy nyilvánosság előtt használ; közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el. Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak.”

KDNP: sajnálatos, hogy bárki szabadon menetelhet vörös csillaggal

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elfogadja az Alkotmánybíróság határozatát, de azt sajnálatosnak tartja, hogy május elsején bárki szabadon „menetelhet” majd sarló-kalapácsos jelvénnyel vagy vörös csillaggal a ruháján. A KDNP hangsúlyozza, hogy „a steril jogi szempontok” mellett az Ab-döntés társadalmi hatásait is figyelembe kell venni.