Új szabályok szerint lehet a jövő évtől községet alapítani hazánkban. A községgé nyilvánítás kezdeményezésének legfőbb oka, hogy az érintett választópolgárok elhanyagoltnak érzik azt a településrészt, ahol élnek, hiszen például nincs helyben lakó települési képviselő, aki képviselné az érdekeiket, és úgy vélik, hogy a képviselő-testület nem törődik velük, vagy bizonyos szolgáltatások csak nehezen elérhetőek így a számukra – közölte a Napi Gazdasággal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

Ennek megfelelően az új község megalakításának a kezdeményezése általában úgy indul, hogy többen megfogalmazzák, felvetik a javaslatot, majd igény esetén a falugyűlés legalább három tagú előkészítő bizottságot választ a településrészben lakó települési képviselőkből. Ez a bizottság tesz javaslatot az új község területére, a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére, de el kell készíteni a létrejövendő önkormányzat költségvetésének számítási anyagát is. A feladathoz segítséget is lehet kérni, hiszen a javaslat elkészítéséhez a területileg illetékes megyei kormányhivatal szakmai segítséget adhat. Az előkészítő bizottságnak a kezdeményezés indokairól, a törvényben előírt feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatást kell készítenie a választópolgárok számára. A lakosság ezután népszavazáson dönt a felvetésről, és fontos változás az eddigi szabályozással szemben, hogy a helyi népszavazást nemcsak az új területen élőkre, hanem a település teljes közigazgatási területére ki kell tűzni, annak érdekében, hogy 'az új község alakításával kapcsolatos véleményét valamennyi érintett választópolgár kinyilváníthassa'.

Merőben új feltétel az is, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan nőnie kellett a lakosságszámnak az elkülönülni akaró településrészen (a jelenleg hatályos jogszabály legalább háromszáz lakost ír elő), illetve az infrastrukturális ellátottságnak meg kell haladnia az országos átlagot, de azt is kikötötték, hogy a községi önkormányzat számára meghatározott feladatokat - például ivóvízellátás, közvilágítás, egészségügyi és a szociális alapellátás, oktatás, köztemető fenntartása - az országos átlagot nem meghaladó költségráfordítással kell ellátni.A létrejövendő községnek - és a változás után annak a településnek is, amelyből kivált - képesnek kell lennie a községi önkormányzat számára meghatározott feladatok önállóan vagy társulás útján történő teljesítésére, mindezt anélkül, hogy a szolgáltatások színvonala csökkenne. Nem árt tudni azt sem, hogy ha a kezdeményezés új hivatalos földrajzi nevet tartalmaz, akkor a javasolt névről a Földrajzinév-bizottság véleményét is ki kell kérni.

Bár az előkészítő eljárás menete hasonlít a korábbi eljáráshoz, ám az eljárási határidők már módosulnak 2013-ban. Jövőre ennek alapján jobban kell sietni, hiszen már nem április végéig, hanem január 31-ig kell benyújtani a községalakítási kérelmet a területileg illetékes megyei kormányhivatalhoz, amely a kezdeményezést február 15-ig küldi meg a közigazgatási és igazságügyi miniszternek.

Új elem a szabályozásban, hogy amennyiben a köztársasági elnök az új község alakításáról dönt, akkor az előkészítő bizottság településrészi önkormányzattá alakul át. Fontos tudnivaló az is, hogy az új község egyből beleszólást kap a saját életébe, hiszen a vele kapcsolatos és meghatározott helyi önkormányzati döntésekhez már a településrészi önkormányzat egyetértése is szükséges lesz.Amennyiben létrejön az új község, úgy az önkormányzati általános választások után polgármesteri hivatalt kell, hogy létrehozzon, vagy közös önkormányzati hivatalhoz kell, hogy csatlakozzon. Mivel az új hivatal létrehozásáig a község feladatai nem maradhatnak ellátatlanul, ezért garanciális szabály, hogy az új hivatal létrehozásáig a község hivatali feladatait annak a településnek a hivatala látja el, amelyből az új község megalakult - hangsúlyozta a szaktárca.