A magyar gazdaság teljesítménye 2011-ben 1,7 százalékkal bővült, nagyobb arányban, mint az Európai Unió 1,6 százalékos vagy az eurózóna 1,5 százalékos átlaga – állítja a vidékfejlesztési tárca.

Tavaly jó évet zárt a magyar mezőgazdaság: az előzetes adatok alapján az ágazat teljes kibocsátása 29 százalékkal nőtt. A bruttó hozzáadott érték 48 százalékkal, a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 75 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben.
A magyar mezőgazdaság hagyományosan a nemzetgazdasági GDP 3 - 4 százalékát állítja elő – ez az uniós átlag kétszerese. A teljes agrobiznisz – ide tartoznak a gazdálkodókat kiszolgáló, a mezőgazdaság számára alapanyagokat előállító iparágak és a termelő javait fogadó, azok feldolgozásával foglalkozó ágazatok – pedig a hazai gazdaság 15 százalékát teszi ki.

Élénk forgalom jellemezte a mezőgazdasági termékek kereskedelmét. Az uniós csatlakozás óta tavaly volt a legnagyobb az agrárexportunk, 6,2 milliárd eurós kivitelt sikerült elérni a 3,8 milliárdos behozatallal szemben. Az export 17,5 százalékkal, az import 15,5 százalék százalékkal nőtt az előző évihez képest. Agrár-külkereskedelmi mérlegünk az export növekedésének köszönhetően 21 százalékos javulást mutat, amely a nemzetgazdaság egészén belül az export 35 százalékát jelenti.

Új piacok nyíltak meg a magyar mezőgazdaság előtt: elsőként említendő Oroszország, ahová az előző évinél 21 százalékkal több terméket – elsősorban gyümölcsöt, zöldséget, élelmiszeripari készítményeket - exportáltunk. A magyar agrárdiplomácia kiemelkedő sikere, hogy alig három hónapos tárgyalássorozat alatt sikerült elérni, hogy 126 magyar húsüzem és három tejfeldolgozó kapott orosz piacokra érvényes exportengedélyt. Az előző kormány idején mindössze harminc ilyen cégünk volt. Az Algériába, Kazahsztánba, Kínába és Szaud-Arábiába irányuló mezőgazdasági kivitelünk is erőteljes növekedésnek indult.

Az új mezőgazdasági gépek vásárlására fordított összeg 2011-ben 83 százalékkal nőtt az 2010-hez képest. Tavaly a mezőgazdasági gépberuházások értéke meghaladta a 78 milliárd forintot. Alkatrészekre ugyanezen időszakban 34,8 milliárd forintot költöttek a gazdálkodók, ez 19 százalékkal több az előző évinél. A gazdasági teljesítményen túl a mezőgazdaság komoly szerepet tölt be a foglalkoztatásban is. A tavaly nyáron életbe lépett, új egyszerűsített szabályoknak köszönhetően egy év alatt duplájára bővült az e körben foglalkoztatottak száma. Míg például 2010 júliusában 254 ezer idénymunkást jelentettek be a mezőgazdasági és idegenforgalmi vállalkozások, addig a múlt évben ennek a dupláját, 512 ezret.

A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint szintén biztató előjel, hogy növekedésnek indult a szarvasmarha állomány, elkészült a sertésstratégia, és különleges támogatási rendszer segíti a juh-és kecsketartókat.

OrientPress Hírügynökség