– írja Tóth Mercédesz pszichológus a „Lépj! Létezz! Lélegezz” című könyvében, amely szorosan kapcsolódott csütörtök esti, környei előadásához.
Hajmáné Kalocsai Éva szervező könyvtáros a művelődési házban elégedetten konstatálhatta, hogy a „Lélekfény” nevet viselő rendezvényre nem csupán hölgyek érkeztek, akik egyébként – feltehetően – nyitottabbak a témára, s gyakrabban teszik fel saját maguk számára is a kérdést: miként élhetnék harmóniában?
A kecskédi pszichológus, író – a többi között – erre a felvetésre is megadta a választ, s már előadása elején leszögezte: nem hisz a negatív dolgokban, s mindenkit arra sarkall, hogy a történésekben keressék, lássák, éljék meg a pozitívumokat. Átvesszük a rezgést, hogy ez sem sikerül, meg az sem. Pedig csak meg kellene tanulnunk a pozitív átkapcsolást, hogy harmóniában élhessünk – fogalmazott, s azt a tévhitet is eloszlatta, hogy az egyensúly az állandó boldogságot jelenti: az egyensúly sokszor egy pillanatnyi állapot, amihez igenis meg kell élni a „fentet és a lentet” is, hiszen ezek nélkül nem tudnánk, milyen is valójában az egyensúly.
Milyen volt a napjuk? – tette fel a kérdést, s a résztvevők moraja jelezte, úgy érzik, nem igazán dicsekedhetnek, s dőlhetnek elégedetten, boldogan hátra este a fotelben. Tóth Mercédesz a reakciók láttán mosolyogva beszélt azokról az apró örömökről, amiket nem élünk meg, s a gyermekekről, akik számára ez nem jelent problémát. Mindenkiben benne él a gyermeki énje, hát merjünk örülni! – javasolta a jelenlévőknek. S hogy az örömforrások tekintetében mennyire „bekötött szemmel” járunk, azt egy történettel érzékeltette. Amerikában egy világhírű hegedűművész több millió dollár értékű hangszerével egy aluljáróban kezdett muzsikálni. Száz emberből jó, ha tíz megállt mellette, miközben ugyanazért a koncertért például az operaházban súlyos áron kellett volna belépőjegyet vásárolniuk. Kapunk valamit, és elmegyünk mellette – fogalmazott az előadó, aki azt is vallja: a harmónia feltétele az öröm, a nyitás a változásra, a hit, amely erőt, táplálékot ad, önmagunk és mások szeretete, elfogadása, s hűség önmagunkhoz.