A rendezvényt a néhai művész felesége, Krajcsirovits Henrikné, és lánya is megtisztelte jelenlétével. A tárlat, amely a Vértes Agorája közreműködésével jött létre, március 11-éig látogatható hétköznapokon 10 és 17 óra között, hétvégén rendezvények ideje alatt.
A művész és családja kapcsán nem csupán az jut eszünkbe, hogy Tatabánya egyik kulturális „export” terméke ez a Krajcsirovits életmű, hanem arra is kell gondolnunk, hogy ezt meg kell mutatnunk – ismertette a megnyitón a tárlat létrejöttének előzményeit Cserteg István, A Vértes Agorája térségi és közösségfejlesztő szakmai munkatársa. Mint mondta, tavaly vetődött fel, hogy meg kellene mutatni a térség településeinek, hiszen mindenkinek van valamilyen érintettsége a művésszel, a családjával, a művész által vezetett szakkörrel, alkotásainak témáival. Így jutottunk arra a következtetésre Kövesdi Mónika művészettörténésszel és Krajcsirovits Kingával, valamint édesanyjával, hogy az alkotásokból „turnét” indítunk, melynek első állomása Vértesszőlős volt, most pedig örömünkre Környén mutathatjuk be a műveket – fogalmazott A Vértes Agorája munkatársa.
Ha erre a művészettörténeti jelentőségű életműre gondolunk, ezeket a képeket nézzük, akkor úgy kell értékelnünk, mint az egyik meghatározó életművet a megye képzőművészetének területén – ajánlotta az alkotásokat az érdeklődők figyelmébe Kövesdi Mónika művészettörténész, aki tárlatvezetése során nem csupán a művész fél évszázados pályafutásának, alkotói tevékenységének, technikáinak, ábrázolásmódjának állomásait elevenítette fel, de a szemlélődő számára talán láthatatlan részletekre is felhívta a figyelmet.
Amikor hegyeket látunk az életműben, többféle stílusban, korszakban látjuk megfogalmazva, de mindig az otthont jelenti a Gerecse, a bányatáj. Nem véletlen viseli a „Hullámzó hegyek” címet ez a kis keresztmetszet az életművéből, melyet bemutat a tárlat. A bánya, a bányászsors számos művészt inspirált, Krajcsirovits Henriket is. Tatabányán ez volt a természetes környezete, minden a bányáról szólt, mindent a bánya határozott meg. Ő nagyon jól látta ennek a piszkos, a szénporos, a veszélyes oldalát és a képein valóban hőssé vált a bányász – hangzott el a művészettörténésztől, amely a mester rendkívül gazdag hagyatékából már több válogatást állított össze témakörök, korszakok, technikák szerint.
Kövesdi Mónika a megnyitóra látogatóknak és a tárlatot később megtekintőknek útravalóul így fogalmazott: nem kell túlságosan elvonatkoztatott mondanivalókat keresniük, helyette engedjenek utat az érzéseiknek, amikor a képeket nézik.