Az európai vasúti szabályozás intenzív változáson ment keresztül az elmúlt években, amelyet a jelenleg hatályos, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény több mint 500 módosítással tudott csak követni. Ezért is készül az új Vasúti törvény, melynek törvényi szintre emelkedési határideje 2015. június 16.

Valamivel több, mint egy évvel ezelőtt megjelent az első vasúti csomag felülvizsgálatát összegző 2012/34/EU irányelv, amely önmagában is indokolttá tette a jelenleg hatályos vasúti törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási jogszabályok valamint jogalkalmazási intézményrendszer felülvizsgálatát. 2013 elején elkészült a negyedik vasúti csomag tervezete is, amely egy további lépés volt az Egységes Vasúti Térség kialakításához, amely markánsan fogja továbbformálni az európai vasúti szektort, a korábbi tárgyalások során a tagállamok által elért kompromisszumok alapján.

Az új magyar vasúti törvény törvényi szintre emelkedésének határideje 2015. június 16., így a rövid határidő és tetemes mennyiségű jogszabályalkotás következtében eddig példa nélküli összefogásra van szükség a vasúti piaci szereplők, a hatóságok és az állami szervek részéről, valamint az EU magyarországi közlekedésfejlesztésre szánt forrásai a jövőben szinte kizárólag a vasútfejlesztésre fordíthatók, amire az ágazati szereplőknek és a hatóságnak is fel kell készülniük. A napokban Budapesten rendezett Vasúti tréningen mindezekről a szakma szakértői beszéltek, kifejtették véleményüket a jövő feladatairól.

Köztük Kovács-Nagy Rita, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai főtanácsadója a Vasútfejlesztés a 2014–2020-as finanszírozási ciklusban című előadásában leszögezte, kiemelten fontos időszak előtt áll a magyar vasút, ugyanis az Európai Uniótól érkező közlekedésfejlesztési forrásokat elsősorban a vasúti és a kötött-pályás fejlesztésekre fogja fordítani a szakpolitikai vezetés, és ez alapvető jelentőséggel bír az ágazat életében. „A Nemzeti Közlekedési Stratégiát a napokban tárgyalja a kormány, ami nem csak azért jelentős esemény, mert az EU a közlekedési operatív program benyújtásához elvárja, hanem azért is, mert Magyarországnak korábban nem volt ilyen átfogó fejlesztési stratégiája. Márpedig az NKS-ben 1700 partner véleménye tükröződik, így megfelel az előírásoknak, és átfogó összközlekedési szemléletű modellként meghatározza az ország jövőbeli közlekedési stratégiáját a 2020-ig tartó közép, a 2030-ig terjedő hosszú és a 2050-es esztendőt célzó nagy távlati kitekintéssel ” – mutatta be az NFM munkatársa a stratégia megalkotásának jelentőségét. Elmondta, az NKS legfőbb célja, hogy a közlekedési rendszer a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával elősegítse a versenyképesség növelését és biztosítsa a fenntartható növekedés feltételeit hazánk közlekedési csomópont-szerepének kiaknázásával.

A témáról további részletek elérhetők:a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján, valamint a www.hungrail.hu portálon.