Háromezer milliárd forint környékén stabilizálódott az utóbbi egy évben a hitelintézeti szektor átstrukturált hiteleinek állománya: a lakosság érintett kölcsöneinek mennyisége viszont lassabban bár, de kitartóan növekszik. Az átütemezés változatlanul a hitelek alig több mint felénél jelent tartós segítséget, és nem javul a lakossági portfólió minősége sem - írja szerdai számában a Világgazdaság.

Megállni látszik az átstrukturált hitelek állományának növekedése a hitelintézeti szektorban: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint mennyiségük 2994,5 milliárd forintot tett ki 2014 harmadik negyedévének végén, ez mindössze 0,91 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az MNB által kimutatott állomány ráadásul nagyjából másfél éve gyakorlatilag stagnál, hiszen 2013 első negyedéve 3000 milliárd forint környékén ingadozik. A teljes hitelállomány máig tartó csökkenése miatt ugyanakkor az átstrukturált hitelek aránya még mindig növekszik valamelyest: a harmadik negyedév végén 18,7 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 17,8-del.

A háztartási szektornál viszont, ha lassú ütemben is, de folytatódott az elmúlt időszakban a növekedés: a 2115,4 milliárdos, szeptember végi állomány 3,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A háztartási szektor átstrukturált állományának legnagyobb része – nem meglepő módon – devizahitel: a harmadik negyedéves, 1783 milliárdos mennyiség a teljes portfólió 84,3 százalékát adta. Figyelemre méltó viszont, hogy a háztartások átstrukturált portfólióján belül már nagyobb ütemben növekedett a forintkölcsönök állománya, mint a devizahiteleké.

A vállalati szektorban viszont láthatóan lanyhulni kezdett az átütemezési kedv: ott a harmadik negyedév végére 683,7 milliárdos átstrukturált állományt mutatott ki az MNB, amely 6 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Még látványosabb a visszaesés az önkormányzatoknál, ahol az érintett portfólió már csak százmilliókban mérhető. Ennek viszont az az oka, hogy az állam átvállalta a települések tartozásait, így minimális az a hitelmennyiség, amelyhez egyáltalán viszonyítani kell.

Bár az átstrukturálás elvben a hitelszerződés – és az adós – megmentését szolgálná, a jelek szerint nagyon sok esetben csak időnyerésre elég. Az átütemezett kölcsönöknél ugyanis meglehetősen fegyelmezetlenek az ügyfelek, és nagyon magas a késve teljesítő adósok aránya. A háztartási hiteleknél például a kimutatott állomány több mint 28 százaléka 90 napon túli csúszásban van, és a 90 napon belüli késedelemben lévő aránya is meghaladja a 16 százalékot. Mindezek alapján az átstrukturált hiteleket törlesztő háztartásoknak csak 55,5 százaléka fizet pontosan. Az elmúlt egy évben ráadásul romlott is a helyzet: bár a késedelem nélküli tételek aránya nem változott jelentősen, a 90 napon túli csúszásban lévőké négy százalékponttal emelkedett.

Az átütemezett kölcsönök viszonylag magas súlya ellenére a hitelportfólió minősége nem mutat érdemi javulást a pénzügyi szolgáltatóknál. A háztartási kölcsönöknél például az élő szerződések alig kétharmada számít késedelem nélkülinek, a 90 napon túli csúszásban lévő hitelek aránya viszont 19 százalék volt szeptember végén. Ehhez képest jóval szebb képet mutat a teljes portfólió, ahol 78 százalék a késedelem nélküli, és 14 százalék a 90 napot meghaladó elmaradásban lévő kölcsönök aránya.