A lakás ősidők óta védelmet nyújt az embereknek a természeti erőkkel szemben. Mindamellett alapvető fontosságú az egyének pihenésében, a munkaerő regenerációjában.
A lakás megfelelő körülményeket kell, hogy biztosítson a tisztálkodáshoz, a háztartási munkákhoz, a tanuláshoz és társadalmi élethez, valamint a kikapcsolódáshoz is. Ezen funkciók ellátása érdekében a lakások több helyiségből állnak. Az egyes helyiségekre vonatkozó higiénés javaslatokat az alábbiakban foglaltuk össze:

A lakószoba (nappali)
Napsütés jótékony hatásainak kihasználása és a jó közérzet szempontjából a legkedvezőbb a déli és dél-nyugati tájolás, hiszen így délelőttől-késő délutánig megfelelő természetes megvilágítás biztosítható. A nappali szoba a család közös tevékenységének színtere. Közvetlen természetes szellőzés céljából az ablakfelület 2/3 részének nyithatónak kell lenni. A szekrényeket nem ajánlatos teljesen közel állítani a falhoz, mert a mögöttük lévő légréteg elégtelen szellőzése miatt könnyen kialakul penészedés. A fokozott páratartalom és a következményes penészedés elkerülése érdekében ne szárítsunk ruhát a lakóhelyiségben. Zöld növényeket − mind esztétikai, mind levegőminőségi szempontok miatt − érdemes a nappali szobában elhelyezni, de kerülni kell túlzott mennyiségüket.

A hálószoba
Keleti tájolás a legkedvezőbb, mivel este nem kell a délutáni nap által felmelegített szobában lefeküdni és a napsugár korai beáramlása elősegíti a természetes ébredést. Ennek a tájolásnak további előnye, hogy az ágyneműt felkelés után közvetlen napsugárzás hatásának kitéve szellőztethetjük, megszüntetve ez által az atkák vagy egyéb nemkívánatos élőlények életfeltételeit. A jó éjszakai alváshoz a nappali helyiségeknél mintegy 2 0C-al alacsonyabb hőmérséklet kívánatos.
Tüsszentés, köhögés és beszéd közben nyálcseppecskék tömege hagyja el a szervezetet, magában hordozva az orrból, a garatból illetve a tüdőből (a hörgőkből) származó mikroorganizmusokat is. Tüsszentéskor például több százezer cseppecske kerül a levegőbe. A nagyobb cseppecskék 1-2 méteres körzeten belül néhány perc alatt leülepednek a padlóra vagy a tárgyak felületére. A kisebb cseppecskék azonnal elpárolognak, maguk után hagyva a hordozott 1-10 mikronnagyságú szilárd részecskéket, amelyek szálló porként tovább lebegnek a levegőben és ez által könnyen belélegezhetők. A leülepedett por nagyobb légmozgás vagy emberi tevékenység (pl. ágyazás) alkalmával ismét felkeveredhet. A porrészecskék leülepedési gyorsasága a részecskék nagyságától függ. Egyes kórokozók szobahőmérsékleten napokig, hetekig, sőt esetenként hónapokig is képesek túlélni a ruházaton vagy ágyneműn, ha nem éri napfény őket. A WC használata után a vízöblítés alkalmával képződő cseppek 4 órán keresztül a levegőben maradhatnak és szétszórhatják a magukba foglalt baktériumokat és vírusokat, amelyek nagy mennyiségben ülepedhetnek le az ott található berendezések felületén, illetve belégzésre kerülhetnek.