Már a 2012. augusztus elsején életbe lépett állatvédelmi törvénnyel jelentősen szigorodtak az állattartás egyes szabályai, a 2016-tól hatályos rendelkezések szerint pedig az ebeket már nem szabad tartósan láncra verni.

A kutyakiképzők és állatorvosok egyet értenek abban, hogy a láncon tartott kutya ingerszegény körülmények között él, frusztrált, ettől agresszívvá válhat. Nem beszélve a rengeteg önkéntes állatvédők által mentett kutyáról, melyeknek a kölyökkorban feltett, de nagyobbra nem cserélt lánc a húsukba nő, sokszor életveszélyes sérüléseket okozva.
Szakértők szerint a láncon tartást két dolog indokolja: az egyik, hogy nincs kerítés, vagy van, de a kutya mégis ki tud szökni, a másik, hogy a gazda nem akar foglalkozni a kutyával, az kizárólag őrző-risztó szerepet tölt be.

Bár mind a szakértők, mind a közvélemény szerint szükség van szigorításra, abban is egyetértenek, hogy "minden törvény annyit ér, amennyit be tudnak tartatni belőle" és attól, hogy a törvényt bevezetik, a tanyákon még nem lesz kerítés és az emberetelen körülmények között állatok gazdáinak hozzáállása sem fog megváltozni...

Állatvédők szerint ha valaki úgy tart kutyát, hogy az szenved – tehát láncon –, akkor bűncselekményt, állatkínzást követ el, megoldást az jelentene, ha az embereket képeznék, hogy jó gazdák legyenek, és az állattartáshoz megfelelő tudással rendelkezzenek. Szakértők feltételekhez kötnék a kutyatartást - ilyenek például a megfelelő tartási hely, anyagi fedezet és szabad idő.