Májusban több ünnepet, jeles napot tartunk számon, és sok kedves, szép, régi eredetű népszokás is kötődik a hónap harmincegy napjának egyikéhez, másikához.
Május 01. - Munka ünnepe: 1890 óta a munkások nemzetközi ünnepe. Eredete a régmúltra visszavezethető. Régen az egyház a Fülöp és Jakab apostolokat ünnepelte e napon, később Szent Józsefre, Jézus nevelőapjára emlékeztek e napon, míg 1891-ben a II. Internacionalé a munkások ünnepének nyilvánította május elsejét. Magyarországon (Buda-Pesten) először 1890-ben ünnepelték felvonulással ezt a nemzetközi munkásünnepet. De ehhez a naphoz kapcsolódik még a májusfa állítása is (A székelyek jakabfának, hajnalfának, másutt májfának is nevezik).
Források szerint már a XV. Században szokás volt, de eredete valószínűleg még régebbi, a római Florália pogány szokásából eredeztethető. Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői utóda a majális.
A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma, de jelenti a lányok elismerését, a nagylányokhoz való tartozást. (Május elsejére virradóra szokás állítani a nagylányok háza előtt.)
A legények csoportokba verődve, éjszaka állítják, ami lehet sudár fa, vagy zöldellő, virágzó ág. Szalagok, kendők, virágok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá, néhol egy kis táblát is akasztanak rá, amelyen értékelik a lány „magaviseletét”. Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik.
Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén „kitáncolják” a fát, vagyis a fát kidöntik táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett.
De szokás még a májusi virág küldése is. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül.
Május 4. - Flórián napja: A tűzoltók védőszentje.
A legenda szerint ugyanis imádságával már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. Tisztelete az újkorban élénkült meg, és elsősorban Közép-Európára volt jellemző.
Fagyosszentek: Május 12 – Pongrác, Május 13 – Szervác, Május 14 – Bonifác napja:Ókeresztény vértanúk napja.
A népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak, nem ritkák az éjszakai fagyok. Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el s védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek.
Május 16. - Nepomuki Szent János (a gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe):
Cseh vértanú szent, a hajósok, vízimolnárok védőszentje.
Szobrait általában víz közelében állítják fel. Pl. Baján is található.
Ilyenkor zöld ágakkal, gyertyákkal díszítik fel, hajóra viszik és vízi körmenetet tartanak a tiszteletére. Ez az ún. Jánoska-eresztés.
Május 25. - Orbán napja: A kocsmárosok, kádárok, szőlészek védőszentje. Sokfelé szobrot állítottak neki és ünnepi körmenettel járultak hozzá kérve tőle a bőséges szőlőtermést.
Pünkösd: Időpontja változó (húsvét utáni 50. napon tartják) május 10-e és június 13-a közé eshet.
A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli e napokon.
Számos népszokás kapcsolódik hozzá pl. a "besspávázás", "törökbasázás", "rabjárás", a Pünkösdi királyné járás.
Pünkösdi király - választás
Ügyességi játékokkal, lóversennyel választották meg a pünkösdi-királyt, akinek aztán egy évig különféle privilégiumai voltak.
Meghívták a lakodalmakba, mulatságokba, ingyen ihat a kocsmában, a többi legény kiszolgálja.
Pünkösdi királyné - járás
A lányok termékenységvarázsló ünnepi köszöntője. Csoportosan házról-házra járnak. A legkisebb, legszebb köztük a pünkösdi királyné. Énekelnek, jókívánságokkal köszöntik a ház lakóit, adományokat gyűjtenek.
Az udvarba lépve a kísérő lányok kendőt feszítenek a kiskirályné feje felé, és énekelnek.
"Elhozta az Isten piros pünkösd napját
Mi is meghordozzuk királyné asszonykát" stb.
Az éneklés befejeztével felemelik a királynét és ezt kiáltják; "Ekkora legyen a kendtek kendere".
Pünkösdölés egyik formájában király és királyné is szerepel. Résztvevői lányok és fiúk vegyesen.
A fiatalok lakodalmas menet mintájára vonultak.
Egyes helyeken nem voltak megkülönböztetett szereplők.
A szokásnak jellegzetes dallamai voltak.
"A pünkösdnek jeles napján", "Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja";
"Andreas, bokrétás"; "Jól megfogd, jól megfogd"
Palóc vidéken elterjedt dallam a
"Mimi-mama mi van ma, piros pünkösd napja,
holnap leszen, holnap leszen a második napja."
Emiatt a szokást "mimimamázásnak"hívják.
Az ünnephez kapcsolódnak időjárás-, és termésjósló hiedelmek is, ha ilyenkor esik, jó termés várható. A régi öregek e napokon zöld ágakat tettek az istállókra, a házakra, a kerítésre a gonosz szellemek ellen.