Meghaladta a 640 ezret a kettős állampolgársági kérelmek száma és már közel százezer felhasználó csatlakozott a Nemzeti Regiszterhez is, mely hamarosan spanyol nyelven is elérhető lesz. Harmadízben szerveznek szabadegyetemet határon túli magyar jogászhallgatóknak, emellett folyik a világ magyar vonatkozású helyeinek és tárgyi emlékeinek összegyűjtése is, miközben ösztöndíjasok élesztik fel a kapcsolatokat a magyar diaszpórával. A Rádió Orient műsorában minderről Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár számolt be.

640 ezer felett a kettős állampolgársági kérelmek száma

Hatalmas feladat hárult a 2011 januárjától bevezetett kettős állampolgárság végrehajtóira a közigazgatásban: az első évben negyvenszeresére nőtt a beérkezett kérelmek száma, 2014-re a 640 ezres számot is meghaladta. „A folyamatos érdeklődés mellett a választások előtt még inkább megugrott a kérelmek száma. Eddig közel 600 ezren tettek állampolgársági esküt. A belföldi és a határ menti kérelmezés helyett azonban egyre inkább a külképviseletek kerülnek előtérbe” – foglalta össze a tendenciákat Wetzel Tamás.

„Az állampolgársági kérdések a korábban is megosztott hatáskörben voltak, mivel a tárca nélküli miniszternek nem lehet önálló struktúrája a kabineten kívül”. A korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM) lévő hatáskör a kormányzati átszervezés és a statútum rendelet révén a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága alá került, és ez a terület jelentős felértékelődését jelenti – emelte ki helyettes államtitkár.

Összegyűlik a határon túli fiatal magyar jogásztársadalom

A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet idén 3. alkalommal rendezte meg szabadegyetemét Piliscsabán. A határon túli magyar jogászokat megszólító esemény hiánypótlónak számít a kisebbségi, a nemzetközi, a nyelvhasználati és az európai uniós jog területén. A fiatal jogászok, joghallgatók a gyakorlati és elméleti ismeretek mellett kapcsolati hálójukat is bővíthetik. Wetzel kiemelte, a szabadegyetem orientálja a határon túli magyar jogásztársadalmat.

Év végén spanyolul is elérhető lesz a Nemzeti Regiszter

A „diaszpóra magyarság halózatosodásának” további lehetősége a Nemzeti Regiszter . Az interneten elérhető folyamatosan frissülő adatbázis az információk terjesztése mellett szintén fontos tudatformáló felület. Wetzel hangsúlyozta: a Nemzeti Regiszter jelentős eszköz lehet a hiteles tájékoztatásban a Magyarországról terjesztett negatív hírekkel szemben. A regiszterbe szervezetek és magánszemélyek is jelentkezhetnek, a felhasználók száma rövidesen eléri a százezres nagyságot. „A kezdeményezés nem Szilikon-völgyi technológiát használ, mindössze egy alacsony költségvetésű kreatív megoldás” – a vendég hozzátette, az angol és magyar mellett az év végétől spanyol nyelven is elérhetővé kívánják tenni a felületet.

Magyar emlékhelyek és tárgyak elérhető közelségben

A Magyar Diaszpóra Tanács 2012 októberében döntött a magyarokhoz köthető emlékhelyeket összefogó Julianus-program elindításáról. A kataszter létrehozásában kulcsszerep jut a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasainak. Az egyes magyar közösségek által megteremtett közösségi- és emlékhelyek közül eddig 320-at vezettek be az adatbázisba. Wetzel elmondta, a magyarság szempontjából jelentős emlékek országokra lebontva, GPS koordinátákkal ellátva találhatóak meg a nemzeti regiszter oldalán. Hozzátette, a diaszpóra magyarság tárgyi emlékeinek összegyűjtését a Mikes Kelemen Program végzi – szintén a Kőrösi-ösztöndíjasok közreműködésével.

Ösztöndíjasok segítségével élesztik fel a magyar identitást

A 2013 januárjában indult Kőrösi Csoma Sándor Program szintén sikertörténet: a 47 fővel indult kezdeményezés 2014-ben már 100 ösztöndíjast küldött ki a diaszpóra magyarság közösségeibe, az általuk igényelt tevékenységi körbe. A politikus a program bemutatásakor elmondta, a pályázást szigorú szűrés és egyhónapos képzés követi, ez után utazhatnak ki az ösztöndíjasok, akiknek az adott feladatkör ellátása mellett a kapcsolatok felélesztésén és információk áramoltatásán túl a kint töltött félév alatt folyamatos beszámolási kötelezettségük is van. „Az emigráns magyar közösségek korábban nem tartottak fenn kapcsolatokat a magyar állammal és semmiféle segítséget sem kaptak az anyaországtól – most viszont kinyíltak számukra is a követségeink, ösztöndíjasokat küldünk hozzájuk, és így sok segítséget tudunk adni számukra” - hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.