December végéig jelentkezhetnek a devizahitelesek a fizetési könnyebbséget nyújtó árfolyamgát rendszerébe. Ennek ellenére továbbra is sok a bizonytalan adós, ami annak is köszönhető, hogy sokan még mindig nem ismerik kellőképpen a konstrukciót – szűrhető le a Lakásfókusz lakossági ingatlanpiaci blog 500 devizahitelest érintő felmérésből. Eszerint az adósok közel kétharmada nincs tisztában a rendszer működésével.

A devizahitelesek kétharmada még mindig nem ismeri kellőképpen az árfolyamgát rendszerének működését, ez magyarázhatja a viszonylagos bizalmatlanságot és a tévhiteket a rendszerrel szemben – szűrhető le a Lakásfókusz lakossági ingatlanpiaci blog 500 devizahitelest érintő, lakóhely szerint reprezentatív felméréséből. Igaz, az elmúlt időszakban már érezhető javulás tapasztalható e tekintetben, ami az egyre növekvő érdeklődésben is visszaköszön, ám még mindig sok a tájékozatlanságból fakadó – sok esetben alaptalan – aggodalom.

„Felmérésünk tapasztalatai szerint a válaszadók 35 százaléka gondolja úgy – tévesen –, hogy az árfolyamgát a devizahitel forintosítását jelenti. Többségük emiatt nem is számol azzal, hogy a törlesztő részletük csökken a rögzítés időszaka alatt” – részletezi a felmérés eredményeit Csernok Miklós, a Lakásfókusz blog szakértője. A megkérdezettek tizede egyáltalán nem tudta megmondani, hogy mi az árfolyamgát lényege, további 23 százalék pedig egyéb pontatlan leírást adott a konstrukcióról. Csernok Miklós szerint jó hír ugyanakkor, hogy 32 százalék helyesen tudta felidézni az árfolyamgát működését, miszerint a rendszerbe csatlakozók havi terheiket csökkenthetik azáltal, hogy az előre rögzített árfolyam feletti, a rögzítés időszaka alatt összegyűlt tartozásukat csak később kell törleszteniük. Ez mintegy 10 százalékpontos javulás a Lakásfókusz nyár végi méréséhez képest.

„Azok között, akik ismerik az árfolyamgát működési mechanizmusát, jóval magasabb a csatlakozási szándék. Így a tájékozottság elmúlt időszakban tapasztalt javulásával érezhetően nőhet a rendszerbe jelentkezők száma” – véli Csernok Miklós. Példaként említette, hogy a felmérés szerint mind többen vannak tisztában azzal, hogy a csatlakozók több százezer forint kamat megfizetése alól mentesülhetnek, illetve, hogy az árfolyamgát mechanizmusa megvéd attól is, hogy a rögzítési időszak után túl nagy teher háruljon az adósokra. Az is mind inkább köztudott szerinte, hogy drasztikus árfolyammozgás esetében bizonyos szint felett az állam és a bankok állják az árfolyam-különbözetet. „Ezeknek a tényezőknek a megismerése a tapasztalataink szerint sokak számára egy csapásra vonzóvá teszi a rendszert” – mondja.

A PSZÁF legfrissebb, a napokban publikált statisztikái szerint október 31-ig az érintettek több mint 20 százaléka lépett be az árfolyamgát rendszerébe, a felügyelet számításai szerint a csatlakozók átlagosan 450-550 ezer forintnyi hitelkamat megfizetésétől mentesülhetnek oly módon, hogy az állam és a pénzintézetek átvállalják az adóstól a gyűjtőszámlára kerülő árfolyam-különbözet kamatrészét. Az árfolyamgát a felügyelet és a pénzintézetek ajánlása szerint nemcsak azok számára lehet előnyös, akik fizetési nehézségekkel küzdenek, hanem gyakorlatilag minden devizahiteles számára, hiszen a törlesztő részlet csökkenésével felszabaduló összeg befektetésével tovább mérsékelhetik a terheiket.