Néhány éven belül nulla százalékos költségvetési hiány elérését, az adók csökkentését, bérfelzárkózási programot és a kormányzati beruházások növelését is szeretné elérni a kormány. Az uniós szinten is alacsony hiány, és a gazdasági növekedésből érkező többeletbevételek azonban először adhatnak igazi lehetőséget arra, hogy az Orbán-kormány arra költsön, amire szeretne - írja a Világgazdaság.

Már senkinek sincs kétsége afelől, hogy a magyar kormány hosszú távon a GDP 3 százaléka alatt tartja a költségvetési deficitet, hiszen az elmúlt három évben nem szegte meg ezt az uniós szabályt. Magyarország úgy került ki az uniós tagsága óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól – és kerülte el az EU-pénzek elvesztését –, hogy a kabinet egyre több szektorra vetett ki különadót. Már öt évvel ezelőtt, 2010-ben is a GDP 1,4 százalékát tette ki a bankokra és más ágazatokra kivetett válságadó, ennek mértéke mostanra a nemzeti össztermék 2,5 százalékát teszi ki. A különadók összege már nagyobb, mint az idei évre tervezett költségvetési deficit, amit 2,4 százalékra vár a kormány.

Az uniós szinten is alacsony hiány, és a gazdasági növekedésből érkező többeletbevételek azonban először adhatnak igazi lehetőséget arra, hogy az Orbán-kormány arra költsön, amire szeretne.

Az idei évi költségvetés középtávú előrejelzése szerint nagy esély van arra, hogy a kormány tovább csökkentse a hiányt. Jövőre már csak 2,1, azt követően pedig 1,8 százalékos hiánnyal kalkuláltak. A kitekintés végére, 2018-ra 1,5 százalékos hiányt érnének el.

Ha az adócsökkentések útján indul el a kabinet, akkor a nulla százalékos költségvetési hiány aligha jöhet össze. A nettó bérek emelését azonban a tervezett bérfelzárkózási program mellett az szja csökkentés is segítheti. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a költségvetési politika egyik fő célja az volt, hogy a munkát terhelő adók helyett a fogyasztást adóztassa - olvasható a Világgazdaság összeállításában.