Húsvét, Krisztus feltámadása a legjelentősebb keresztény ünnep, sok népszokás is kapcsolódik hozzá és tavaszköszöntő vonatkozása miatt igen összetett, ősi szimbólumrendszer övezi, valamint más vallásokban is fontos helyet tölt be ez az időszak. Húsvéti összefoglalónkban igyekeztünk összegyűjteni a legfontosabb tudnivalókat arról, hogy mit is ünneplünk Húsvétkor.

A Húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep és egyben a tavaszköszöntés ünnepe is. Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük, akit a Biblia szerint pénteken feszítettek keresztre, de harmadnapra feltámadt, kereszthalálával pedig megváltotta ez emberiség bűneit. A vallási vonatkozások mellett a népszokások is fontos szerepet kapnak az ünneplésben, a Húsvét az ősi termékenységi ünnepekkel is egybeesik, amelyek szintén a feltámadást, újjászületést ünneplik.
A Húsvétot szinte az egész világon ünneplik, de elnevezése és az ünnep módja más és más. A zsidó vallásban húsvétkor a pészahot ünneplik, az egyiptomi fogságból való kiszabadulást. A pészah szó kikerülést jelent, ami arra utal, hogy a halál angyala elkerülte a bárány vérével megjelölt házakat. Az angol Easter, illetve a német Ostern elnevezés a germán Ostara, a tavasz istennője nevéből ered.
A magyar Húsvét szó a Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyven napos nagyböjt lezárására utal. A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig tart és a húsvéti szent három nappal zárul. A Biblia szerint virágvasárnapon vonult be Jézus szamárháton Jeruzsálembe, a nép pedig „Hozsánna Dávid fiának” felkiáltással fogadta. Virágvasárnap ünnepekor a templomokban körmenetet tartanak és barkát szentelnek. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, Nagypénteken Jézus kereszthaláláról emlékezünk, Nagyszombat pedig a húsvéti örömünnep kezdete. Szombat este tartják a templomokban a húsvéti vigíliát, a mise végén pedig körmenetet tartanak Jézus feltámadása alkalmából.
A Húsvét ünneplésében a népszokások is nagyon fontos szerepet játszanak. Húsvétvasárnap az emberek étellel megrakott kosárral mentek az ünnepi szentmisére, az ételszentelés hagyományának részeként. A kosárban megtalálható húsvéti sonka, bor, kalács, tojás és bárányhús azóta is általában felkerül az ünnepi asztalra. Az ételeknek természetesen jelentősége, hagyománya van. A bárány és a bor Jézus testét és vérét jelképezi, a tojás az újjászületés és a családi összetartás jelképe.
A legismertebb népszokás a húsvét hétfői locsolkodás és tojásfestés. A locsolás a víz megújító erejébe vetett hitből ered, így a fiúk valóban az elhervadás „veszélye” miatt locsolják meg a lányokat húsvétkor, a tojás pedig a termékenységet szimbolizálja. Mindkét szokásnak van természetesen vallási vonatkozása is, egyes feltételezések szerint a római katonák úgy próbálták lecsillapítani a Krisztus feltámadása után éljenző nőket, hogy lelocsolták őket, a húsvéti tojás piros színe pedig Jézus testét jelképezheti.