A Magyar Nemzeti Bank szerint az idei évi költségvetési hiány a GDP 3,7 százaléka lehet, a szabad tartalékok eltörlésével a deficit 2,8 százalékra csökkenhet. A Költségvetési Tanács számára készített értékelés szerint így a 2012-es hiány a 3 százalékos maastrichti küszöbérték alatt maradhat, de 0,3 százalékponttal meghaladhatja a kormányzati célt.

Az MNB által előrejelzett hiány mellett – a kormányzat pénzügyi eszközeinek változatlanságát feltételezve - az adósságráta 0,3 százalékponttal csökkenhet, azaz a 2012-es költségvetés továbbra is megfelel az Alaptörvényben lefektetett csökkenő adósságráta követelményének.

A szabad tartalékok törlése nélkül a költségvetési törvényben megszabott célt jelentős mértékben, a GDP 1,2 százalékával meghaladja előrejelzésünk. E hiánytúllépés hátterében jelentős részben a törvényben szereplőnél kedvezőtlenebb makrogazdasági környezet adóbevételt csökkentő hatása áll: elsősorban a bértömeghez, valamint a vállalati nyereséghez kapcsolódó adóbevételek maradhatnak el a kormány által tervezettől, miközben a nettó kamatkiadások érdemben, a GDP 0,3 százalékával haladhatják meg a terveket.

Ugyancsak jelentős, a GDP 0,5 százalékát kitevő hiánynövelő hatással bír a Bankszövetséggel kötött megállapodás következtében kieső adóbevétel és vállalt többletkiadás. Az önkormányzatok esetében ugyanakkor a GDP 0,4 százalékával kedvezőbb egyenlegre számítunk és a feszültségek csökkenése irányába hat a magánnyugdíj-rendszerből átlépőkkel, valamint az állami vagyonnal kapcsolatban keletkező, összesen a GDP 0,3 százalékát kitevő többletbevétel.

Az elsődleges kiadások esetében az elsősorban a nyugdíj, az egészségügy és a gyógyszerkassza területén keletkező többletkiadásokat más alrendszerekben jelentkező – jellemzően nem a költségvetés alapfolyamataihoz köthető - megtakarítások semlegesíthetik. Megtakarítás keletkezhet a költségvetésben szereplőtől jelentős mértékben elmaradó EU forráslehívás alacsonyabb önrész igénye miatt. 2012 első hónapjaiban a kormányzat szoros kontrollt gyakorolt a központi költségvetés kiadásai felett. Az eleve ambiciózus kiadáscsökkentési célok után a 2011 decemberében bejelentett feltételes zárolás és a Széll Kálmán terv 2.0-ban szereplő további kiadáscsökkentés mintegy 90 milliárd forinttal tovább csökkentette a kiadási kereteket.

Az előirányzatok azonban egyes területeken túl szigorúnak bizonyultak, így a 2012 júniusában benyújtott és a napokban várhatóan elfogadásra kerülő módosító javaslat hatására közel 100 milliárd forinttal emelkednek a szervek kiadásai. A kiadások visszafogásának lazulása a május-júniusi költségvetési adatokban is tükröződik. Éves szinten a várt többletkiadás nyomán a GDP mintegy 0,2 százalékát kitevő hiánynövelő hatással számol az MNB.