Tizenkét esztendeje lépnek színre a nemzeti ünnepeken többségében személyes elmesélések alapján összeállított darabokkal a vértessomlói Művelődési Ház színjátszói, az idei, az 1956-os hősök előtt tisztelgő műsoruk mégis különlegesnek tekinthető: a „Nagy utazás” című darabot az iskolában is előadták, 20-án este pedig az emlékező közösség állva tapsolt a műsoruk végén.
Ma nagy felelősség hárul ránk: megőrizni és továbbadni 1956 emlékét, de józansággal és higgadtsággal óvni kell a mát, hogy soha ne ismétlődhessen meg ’56 Magyarországon. Soha ne forduljon elő, hogy a barikád mindkét oldalán magyar vér folyjék... – hangzott el az ünnepi műsor előtt a Művelődési Házban Berky Zsuzsától, aki kiemelte: ez nem azt jelenti, hogy mindent tűrni kell, hiszen van a kezünkben egy kincs, amit úgy hívnak, hogy demokrácia. Ezért haltak meg oly sokan, váltak üldözötté, vagy hagyták el hazájukat 1956-ban.
A köszöntőt követte Berky Béláné dramaturgiájában és rendezésében a helyi gyerek, ifjú színjátszók előadása, amely ezúttal is megtörtént eseményeket dolgozott fel. A darabban, amely valóban nagy utazásra invitálta az emlékezőket, kordokumentumok, hiteles, átélt történetek alapján jelent meg az emberek hétköznapi élete 1955 szilveszterétől. Az előadók a falak közé varázsolták a beszolgáltatásra érkező falusi asszonyok elkeseredettségét, az éhezést, a félelmet, és a napot, amikor egy hazautazó diáktól jött a hír: nagy dolgok történtek Budapesten, ledöntötték a Sztálin szobrot, fellázadtak a rendszer ellen, a rádiónál az ÁVH-sok belelőttek a tüntetőkbe...
Az idővonat ezután egy budapesti családhoz érkezett, ahol a gyerekek arról a napról álmodoznak, amikor nem krumplileves kerül az asztalukra, s arról, amikor viszontláthatják testvérüket, aki a távoli bányászvárosban, az oroszlányi Kocsedóban raboskodik politikai fogolyként...
A Berky Béláné jegyzetei alapján színpadra állított művel a színjátszók olyan eseményeket elevenítettek fel, melyeket 61 évvel ezelőtt Magyarországon bárhol, bárki átélhetett, s annak a 250 ezer embernek is emléket állítottak, akik 1956 és 57 között elhagyták az országot, mert új otthont, de nem új hazát kerestek, mert álmodtak egy világot maguknak...