Az adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai alapján az elmúlt 1-2 évben az adózók együttműködési készsége csökkent.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) az ellenőrzés során mind az adóhatóság, mind az adózó számára meghatároz jogokat és kötelezettségeket.
Az alapelvek között, az Art. 1.§ (5) bekezdés rendelkezése szerint az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását.

Az ellenőrzésről szóló értesítésben, majd idézésben adózó értesül arról, hogy hol-mikor kell megjelennie, milyen ellenőrzés kapcsán, mely bizonylatokat kell az ellenőrzés rendelkezésére bocsátania, vagy azért kerül idézésre, mert az ellenőrzés lefolytatása érdekében személyes meghallgatása szükséges.
Kiemelendő, hogy idézett személyes megjelenésre kötelezett, azaz más személy nem képviselheti.
Mindezek ellenére gyakran előfordul, hogy az adózói megjelenés csak mulasztási bírság kiszabásával, illetve rendőri elővezetéssel kényszeríthető ki.
Amennyiben az adó, költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges iratokat, bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat adózó nem bocsátja a revízió rendelkezésére, az adóhatóság végzésben kötelezi a hiányzó iratok meghatározott időtartamon belül történő pótlására, melynek elmulasztása következményeiről a végzésben tájékoztatást kap.

Az Art. 172.§ (2) bekezdés l, pontja alapján a magánszemély adózó 200.000 Ft-ig, más adózó 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével, vagy más módon akadályozza.
Az eset összes körülményének mérlegelésével az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
Amennyiben adózó a fentiekben részletezett kötelezettségeit nem teljesíti annak ellenére, hogy azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről tájékoztatást kapott, akkor nyilvánvalóan nem a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Ez pedig megalapozza a mulasztási bírság legmagasabb összegben történő kiszabását.

A bírósági gyakorlat is igazolja az adóhatóság ezen eljárását, több eseti döntésben is kifejtésre került: az adóhatósági mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, a bizonyítékok mérlegelése okszerű. Egyértelmű adózási érdeksérelem, hogy az adózó az iratait az ellenőrzés megkezdését követően nem adja át az ellenőrzésre illetékes hatóságnak. Önmagában az a tény, hogy hasonló okból bírság kiszabására adózóval szemben még nem került sor, nem ad alapot a bírság összegének mérséklésére.