A közel egy hónapig tartó ingyenes programsorozat fő üzenete 2013-ban „A múzeum legyen mindenkié!”, így ennek jegyében színes tematikus közönségprogramok, valamint szakmai rendezvények, konferenciák várták a nagyközönséget. A Tatabányai Múzeum idén is aktívan részt vett a fesztiválon, hiszen a fiataloktól kezdve a rutinos múzeumlátogatókon, vagy épp a pedagógusokon át a kortárs alkotóművészekig igyekezett mindenki számára élvezetes, s egyben érdekes programkínálattal előállni. Tatabánya város múzeuma immár hagyományos, állandó résztvevője az évről évre megrendezésre kerülő Múzeumok Őszi Fesztiváljának. Az idei rendezvénysorozat szlogenje ráadásul igen közel áll ahhoz a szellemiséghez, amely mentén a múzeum az elkövetkező évek kihívásai elé néz. A Tatabányai Múzeum nem titkolt célja a város múzeumába járók táborának kiszélesítése, amely feladat a fiatalság megszólítása, a jövő kultúráért érdeklődő nemzedékeinek kinevelése nélkül átvághatatlan gordiuszi csomónak tűnik. A helyi oktatási intézményekkel való szoros együttműködés fenntartásáról és továbbgondolásáról szólt „A lámpás én vagyok – Tanárok éjszakája” címet viselő, elsősorban a pedagógusokat célzó, kiemelt program, amely során a jövőbeni múzeumpedagógiai foglalkozások, rendhagyó történelemórák s egyéb, oktatási célokat szolgáló rendezvények tervei csiszolódtak. Egyenes folytatásként a múzeum munkatársai a diákokat megszólító „16 + Múzeumi találkozások” elnevezésű kötetlen beszélgetésen várták az érdeklődő fiatalokat.
A fesztivál keretein belül két időszaki kiállítás, s az ezekhez kapcsolódó múzeumi teadélutánok is megrendezésre kerültek. Az „Emberek és tárgyak 2013” című, a Bányászati és Ipari Skanzenben otthont kapó kiállítás a muzeológus, a fotóművész és a múzeumlátogatók közös munkájának a gyümölcse. A képeken látható emberek a számukra kedves tárgyakkal, s e kapcsolathoz fűződő gondolataikkal érdekes mementóként szolgálnak az utókor számára, emléket állítva a város jelenének, lakosainak.
A 10. Őszi Tárlat, amely november 3-ig látogatható, a Tatabányán élő és dolgozó, illetve innen elszármazott, vagy a városhoz egyéb módon kötődő alkotóművészek munkáit hivatott bemutatni. Az igen változatos és színes kiállítást a Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítvány szervezte, helyszínéül pedig a Tatabányai Múzeum mellett a Vértes Agorája Kortárs Galériája szolgál.
Összességében pozitívan értékelem az idei Múzeumok Őszi Fesztiválját, hiszen a sok és sokféle programunkkal a város köztudatában maradtunk, ugyanakkor mozgalmas és fárasztó is volt egyben az elmúlt egy hónap – mondta el A. Pál Gabriella, a Tatabányai Múzeum igazgatója. – Az, hogy az egyes programok fogadtatása vegyes volt, betudható annak, hogy áprilisban költöztünk vissza a felújított Vértes Agorájába, ezért a tatabányai közönségnek újra meg kellett szoknia, hogy van a városban egy olyan kulturális helyszín, mint a múzeum. Sajnálattal tapasztaltam azonban, hogy a „Lámpás én vagyok” című programon a vártnál kevesebb pedagógus jelent meg. Ennek részben oka lehet a szerencsétlen, központilag megszabott késő esti időpont is, de sajnos ez nem lehet teljes magyarázat az érdektelenségre. Viszont mindenképpen pozitív dolog, hogy a fesztivál kiemelt eseményén részt vevő pedagógusokkal konstruktív és jó beszélgetés alakult ki – ez számunkra megerősítés, hogy számítanak a munkánkra, s ez a jövőt illető együttműködésnek is alapjául szolgálhat majd. További sikerként könyvelem el a fiatalok programját, amely jó hangulatban lehetőséget teremtett a múzeumi szakmák, a történelem, a kultúra iránt érdeklődő diákokkal való kapcsolatfelvételre. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy nem kimondottan hagyományos, ugyanakkor számomra nagyon fontos célközönséggel is elindult egy párbeszéd.