A magyar cégek 8 százaléka vett igénybe tavaly felhőalapú szolgáltatást, ami jelentősen elmarad a 19 százalékos uniós átlagtól. A legnagyobb arányt – nem meglepő módon – az informatikai területen mozgó vállalkozásoknál mérték. A régiós penetráció pedig annak ellenére alacsony, hogy minden ezzel foglalkozó felmérés az informatikai költségek csökkenését mutatja ki a felhő egyik legnagyobb előnyeként a vállalatoknál.

Az európai uniós tagállamokban működő vállalkozások 19 százaléka vett igénybe tavaly felhőalapú szolgáltatásokat, ám az egyes tagállamok között nagyon jelentősek az eltérések – derül ki az Eurostat által közzétett elemzésből. Az első látásra megállapítható, hogy a fejlettebb tagállamok jóval előrébb tartanak a folyamatban, legtöbbjük 30 százalék fölötti penetrációval rendelkezik. A tavalyi adatok alapján a rangsort Finnország vezeti a maga 51 százalékos eredményével, de Olaszországban is 40, Svédországban 39, Dániában pedig 38 százalékos penetrációt mért az Eurostat. Nagy-Britanniában ugyanakkor 24, Franciaországban 12, Németországban pedig csak 11 százalék volt az arány, tehát az utóbbi két ország már jelentősen elmarad az unió átlagától.

A felhőalapú szolgáltatásoknál ugyanakkor még mindig kulcskérdésnek számít a kezelt adatok biztonsága. Simándi Andrea, a Microsoft jogi igazgatója szerint viszont a tapasztalat már azt mutatja, hogy a felhő történetében átléptünk az első fontos korszakhatáron: a felhasználók –magánemberek, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, civil szervezetek – már nem a felhő technológiától tartanak, hanem a felhő egyes szolgáltatóitól. – Ez egy jogos kérdés, mert felhő és felhő között is van különbség. A Microsoft mindezidáig egyedüli IT-cégként kapta meg az EU adatvédelmi hatóságainak igazolását arról, hogy a vállalati felhőszolgáltatásai megfelelnek a legszigorúbb európai előírásoknak is – tette hozzá. Simándi Andrea közölte: a közelmúltban már megszületett az az első nemzetközi szabvány, amely kifejezetten felhőszolgáltatásokra állapít meg követelményrendszert, és ezáltal megkönnyíti a különböző felhőszolgáltatások egyszerű összehasonlítását. Ezt a szabványt a Microsoft elsőként kapta meg. Az ISO/IEC 27018 besorolású keretrendszer előírja például, hogy a szolgáltatók nem használhatják a személyes adatokat reklám- és marketing célokra, az ügyfeleknek joga van pontosan tudni, hogy adatvagyonukat hol és milyen módon tárolják, illetve hogy a szolgálgatóknak már a legcsekélyebb biztonsági probléma felléptekor is értesíteniük, illetve folyamatosan tájékoztatniuk kell az adatok tulajdonosait a folyamatról.