A szakértő szerint a korábbi, párizsi és brüsszeli merényletek után Európa nem adott stratégiai választ, és valószínűleg most sem fog.

Nógrádi György felidézte: a német belügyminiszter elmondta, hogy Németország háborúban áll, majd nem történt semmi. A német titkosszolgálat bejelentette, hogy ezer nyilvántartott terrorista és tízezer szélsőséges szalafista van az országban, aztán nem következett semmi - mondta. Éppen most ítéltek 20 év börtönre Ausztriában egy szélsőséges muzulmán papot, ez kiváló, csak éppen a börtönben is radikalizálni fog mindenki maga körül - jelentette ki a szakértő.

Mindez azt mutatja, hogy Európa olyan utólépéseket tesz, amellyel nem éri el a stratégiai céljait. Az európai vezetők várhatóan most is szép beszédeket mondanak majd, fantasztikus virágcsokrokat visznek, de ezen nem változtatnak - fogalmazott.

Nógrádi György a merényletről szólva azt mondta: hozzájárulhatott, hogy a cannes-i filmfesztivál és főként a labdarúgó Európa-bajnokság végére elfáradtak a francia biztonsági erők. Ugyanakkor az elkövető nizzai volt, tehát tökéletesen ismerte a helyszínt - fűzte hozzá.

Horváth József, a katonai elhárítás korábbi főigazgató-helyettese az M1-en szintén arra hívta fel a figyelmet: amíg európai szinten nem szűrik le, hogy mi zajlik Európában másfél éve, és nem hajlandóak a "kemény szembenézésre önmagukkal", addig az Iszlám Állammal elleni valódi fellépés váratni fog magára.

Azzal kapcsolatban, hogy a nizzai merényletet még semelyik terrorszervezet sem vállalta magára, a biztonságpolitikai szakértő azt mondta: egyéni akcióról van ugyan szó, de az egyes emberek mögött egy szervezett csoport áll, erős ideológiával, meghatározott célpontokkal. Ráadásul az európai merényletek "olcsó akcióknak" számítanak abban az értelemben, hogy milyen pusztítást, káoszt és félelmet tudnak okozni az európai társadalmakban - tette hozzá.