Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát, amelynek egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb fele elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva.
A tárcavezető eredeti, tavaly december elején beterjesztett indítványában 15 évre kezdeményezte titkosítani a szerződéses és döntés-előkészítő adatokat, a törvényalkotási bizottság azonban pénteken, kormánypárti tagjainak szavazataival, az időtartam megduplázását javasolta. Seszták Miklós korábban a titkosítással összefüggésben megjegyezte, hogy az a hatósági eljárásra nem vonatkozik.
A parlament mostani döntése értelmében a bővítésben csak olyan gazdasági társaság vehet részt, amely rendelkezik úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítvánnyal, amelyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állít ki. Seszták Miklós szerint ez garantálja, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe műszaki és egyéb dokumentációk.
A miniszter indoklásában kitért arra is, hogy a bővítéssel kapcsolatban nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása a fő szempont, hanem a biztonság. Ezt a célt szolgálják például az atomenergia-törvényt érintő módosítások, amelyek egyebek mellett kimondják, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) láthatja el a bővítés építésügyi hatósági feladatait, továbbá nagyobb hatáskört kap a sugárvédelem, sugárbiztonság és sugáregészségügy hatósági felügyeletében is.
A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett, a paksi bővítés elvi lehetőségét egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat teremtette meg, majd a magyar és az orosz kormány 2014 januárjában nemzetközi egyezményt kötött két új atomerőművi blokk létrehozásáról, amit röviddel később az előző parlament is jóváhagyott.
A paksi bővítés az ezen egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása alapján Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető.
A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032-37-ig működhet.