Hírek
2018. Július 07. 17:39, szombat |
Külföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
Példátlanul súlyossá vált az oxigénhiány a Balti-tenger partjainál
Ezerötszáz éve nem tapasztalt oxigénhiány alakult ki a Balti-tenger partjainál az elmúlt évszázadban.
A Balti-tengerben található a világ legnagyobb holt zónái közül több is: ezeken a területeken olyannyira oxigénhiányos a víz, hogy a legtöbb tengeri állat nem élne itt meg.
Bár a tenger több része hosszú ideje szenved az oxigénhiánytól, a tengerparti területeken az elmúlt 1500 évben nem volt tapasztalható ilyen mértékű oxigénhiány - állapították meg finn és német kutatók.
Eredményeiket az Európai Földtudományi Unió (EGU) Biogeosciences című tudományos lapjában mutatták be.
A kutatók szerint az ember okozta szennyezés, a Balti-tengert körülvevő országokból származó trágya és szennyvíz a fő oka a régió part menti vizei oxigénhiányának.
Az alacsony oxigéntartalmú területek terjedésének végzetes következményei lehetnek: csökkenthet a halhozamot és a tengeri élővilág erőteljes pusztulásához vezethet - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Tom Jilbert, a Helsinki Egyetem kutatója szerint a 20. században a Balti-tengerbe nagy mennyiségben került emberi tápanyag, melynek hatása mai napig érezhető. Annak ellenére, hogy a legutóbbi mérések szerint csökkent az efféle szennyező anyagok kibocsátása, az új tanulmány alapján arra a következtetésre jutott, hogy "nincs nyoma a javulásnak" a Finnország és Svédország közötti partvidéki tengeri régióban, az Archipelago-tengerben.
Ennek oka a tudósok szerint a klímaváltozás. A melegebb víz ugyanis kevésbé képes megtartani az oxigént, így a globális felmelegedés súlyosbítja az oxigénhiányt - fejtette ki Sami Jokinen, a finnországi Turku Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
"Nem a klímaváltozás volt a nagy holt zónák kialakulásának oka, de ez a gyógyulás késleltetésének fontos tényezője" - tette hozzá.
Annak kiderítésére, hogy mi erősítheti az oxigénhiányt és milyen szerepet játszik ebben a klímaváltozás, a kutatócsoport az Archipelago-tenger fenekéről egy négy méter hosszú üledékmagot fúrt ki és vizsgált meg.
Ennek segítségével először tudták megfigyelni, hogyan változott az oxigénszint az elmúlt 1500 évben.
A partvidéki régiókban az oxigénhiány különösen súlyossá a modern korban vált - emelte ki Jilbert. A kutatócsoport az megfigyelte, hogy az oxigénszint a 900-1350 közötti, az úgynevezett középkori éghajlati anomália idején is alacsony volt, de a jelenlegi oxigénhiány ahhoz képest is példátlanul súlyos mértékű.
Az adatok szerint ez az oxigénhiány az 1900-as évek végén kezdődött, évtizedekkel korábban, mint azt eddig hitték és korábban, mint a vízminőség-ellenőrzések kezdete.
A Balti-tenger földlemeze emelkedik, mióta a jégkorszak végén eltűnt róla a súlyos jég, ez az emelkedés pedig még hajlamosabbá tesz néhány part menti területet az oxigénhiányra.
Az emberi tevékenységből származó szennyezőanyagok ráadásul a 20. század fordulóján tovább növelték az oxigénhányt.
Ezen szennyezőanyagok vízbe kerülésének hosszú távú hatása van, nehezebben állítható meg a szerepük a holt zónák terjedésében.
A Balti-tenger partvonalánál lévő folyók ilyen anyagokat szállítanak a tengerbe, elősegítve ezzel az algavirágzást. Amikor az algák meghalnak, lemerülnek a tengerfenékre, ott a baktériumok lebontják őket, ehhez pedig oxigént használnak fel.
Ha csökken a vízbe kerülő trágya és egyéb szennyezőanyagok mennyisége, várhatóan csökken az algavirágzás mértéke és csökken a holt zónák kiterjedése - véli Jilbert.
A holt zónában azonban a lebomló algák több foszfort bocsátanak ki, amely visszaáramlik a felszíni vízrétegekbe, ahol a cianobaktériumok növekedését támogatja. Ezek a baktériumok nitrogént vesznek fel a légkörből.
"Ennek eredményeképpen ezeknek a tápanyagoknak - foszfornak és a nitrogénnek - a mennyisége azt követően is magas marad, hogy csökkent az emberi tevékenység hatása. Ez egy önmagát fenntartó ördögi kör, megállításához évtizedekre van szükség" - fejtette ki Jilbert.
A jó hír az, hogy a Balti-térségben több ország is lépéseket tett ezen anyagok kibocsátásának csökkentésére és néhány tengerparti területen már látható fejlődés - mondta a szakértő.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 03. 08:36, vasárnap | Külföld
Ukrajnai háború - Észak-koreai külügyminiszter: Phenjan a győzelem napjáig segíteni fogja Moszkvát
Észak-Korea kész a győzelemig segíteni Oroszországot az ukrajnai konfliktusban - jelentette ki Coj Szon Hi észak-koreai külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta őt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője.
2024. November 03. 08:33, vasárnap | Külföld
Vizsgálat indult az újvidéki vasútállomáson történt baleset ügyében
Vizsgálat indult Szerbiában az újvidéki vasútállomáson történt pénteki baleset ügyében, amelynek során tizennégy ember vesztette életét és több mint harmincan megsérültek.
2024. November 03. 08:29, vasárnap | Külföld
További tízezer rendfenntartót vezényelnek Valenciába az áradások utáni segítséghez
További tízezer rendfenntartót vezényelnek Valencia tartományba, hogy részt vegyenek az özönvízszerű esőzések következtében kialakult, eddig 214 emberéletet követelő áradások utáni segítőmunkában